Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Praznovszky Mihály: Pulszky Ferenc a szécsényi földesúr

főpénztáros), Balassagyarmaton Sréter László földbirtokost (alispán), Ecsegen Horváth Ödön földbirtokost, Nógrádban a már említett Frideczky Lajos földbirtokost (vármegyei főjegyző), Szécsényben pedig Pulszky Ferencet.

28 Túlságosan sokat nem jelentett képviselői mandátuma a szécsényiek számára, hiszen hivatali kötelessége Bécsbe szólította. írta is feleségének az előbb idézett levélben: ,,... különben semmiképpen nem leszek folyton az országgyűlésen, itt Bécsben jelenlétem igen szükséges."

29 A megyei közgyűlési jegyzőkönyvben is csak egyszer találjuk nyomát annak, hogy mint nógrádi képviselő tett valamit választóiért. Átiratot intézett az Igazságügyi Minisztériumba Palcsó András ügyében, akit a megyei törvényszék elítélt és most ügye enyhítéséért fellebbezés alatt áll.

30 (Ez persze nem zárja ki, hogy más ügyekben nem intézkedhetett.) Szécsénybe többször hazatért. így egy pár napra augusztus közepén is hazalátogatott, majd október közepén még egyszer eljött, hogy aztán Pestre költözött. A birtok kezelésével pedig Tanárky Gyulát, az 1847 óta szolgálatában álló jószágigazgatót bízta meg. Tanárky Gyula, az igen képzett gazdasági szakember, Pulszkyék számára nem egyszerűen jószágigazgató volt, hanem a család hűséges, kitartó barátja is. Nemcsak a birtokra vigyázott, hanem az ott élőkre is. Segítette Pulszkyékat a menekülésben, majd az emigráció éveiben végig mellettük maradt. Tanítóskodott, nélkülözhetetlenné tette magát számukra kisebb-nagyobb szolgálataival. (S nem utolsó sorban naplójából számtalan érdekes adatot tudhatunk meg Pulszkyék emigrációbeli életéről.) Pulszky Ferenc igen aktív tevékenységet fejtett ki a bécsi polgárság körében. Diákok, ügyvédek, újságírók társaságában látják, együttműködésre szervezte őket a magyar forradalommal. Később állandó összeköttetésben állt a bécsi forradalom vezéreivel Messenhauserrel, Bemmel. Nem véletlenül tartották őt az osztrák forradalom egyik kirobbantójának, bár ezt a szerepét emlékirataiban mindvégig igyekszik cáfolni. De vajon lehet-e cáfolni azt a tényt, hogy a Bécset elfoglaló Windischgrätz vérdíjat tűzet ki a fejére, s a város utcáin falragaszok jelennek meg, amelyeken „...minden lakos rögtönítéletteli fenyegetéssel felhívatik: Pulszky volt magy. állód, titkár, Bem lengyel tábornok, Messenhauser nyugalm. főparancsnok, Fenneberg törzstiszti főnök és az ismeretes dr. Schüttének kiadására.'

31 Bécsből hazatérve Kossuth mellett találjuk. Tagja lett a Honvédelmi Bizottmánynak, mely a minisztériumok feladatait látta el és végezte az ország kormányzását. Ebben a testületben kapott helyet Pulszky, mint az ipar és kereskedelemügy legfőbb vezetője.

32 TÁVOZÁSA MAGYARORSZÁGRÓL ÉS AZ EMIGRÁCIÓ ÉVEI Hivatalában azonban igen rövid ideig maradt. 1848 decemberének végén a kormány és az országgyűlés Debrecenbe költözött. Pulszkyt nem találjuk az utazók között. Különféle utakon bujkálva külföldre utazott és január első napjaiban megérkezett Párizsba. Távozásának körülményei mindmáig tisztázatlanok. Röviden érintenünk kell ezt a kérdést is, mert szoros összefüggésben van Szécsénnyel. (Tudnillik távolléte alatt elkoboz333