Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Praznovszky Mihály: Pulszky Ferenc a szécsényi földesúr

PRAVNOVSZKY MIHÁLY PULSZKY FERENC A SZÉCSÉNYI FÖLDESŰR 1.846. április 30-án, a Jelenkor 34. számában a hírek között az alábbi kis tudósításra bukkanhattak az olvasók: „Majd minden lap közié már azon hírt, miszerint Nógrád megyei Szécsényt Pulszky, hazánk egyik jelesb fia 700 ezer p. fton vette meg." Bár a hír mindössze egy mondat, s terjedelme sem volt több két sornál, mégis igen jelentős volt. Azt jelentette, hogy a XIX. század politikájának egyik vezéralakja. — ekkor még csak a reformkori küzdelmek aktív résztvevője — nógrádi birtokos és nógrádi lakos lett. Ettől az időtől kezdve egészen a 70-es évekig személye Nógrád megye és elsősorban Szécsény mezőváros történetétől is elválaszthatatlan. Jelen tanulmányban ezeknek az esztendőknek az eseményeit kívánjuk nyomon követni. Hogy bizonyos összefüggéseket a helyi és országos események között megvilágítsunk, óhatatlanul szükséges lesz Pulszky Ferenc életének azon korábbi és későbbi részleteit is érintenünk, amelyekben csak közvetve szerepel Szécsény, illetve Nógrád megye. ÉLETE 1846-IG A lengyel eredetű Pulszkyak a XVIII. században költöztek be Magyarországra, Eperjes városába. Protestánsok voltak, s az üldöztetés elől menekültek. Nemcsak magyarságuk, de nemességük sem régi keletű, 1741ben szeptember 13-án kaptak meg címeres levelüket.

1 Pulszky Ferenc apja második házasságából született 1814. szeptember 17-én. Pulszky Károly gondos nevelésben részesítette fiait. Külön házitanítók nevelték őket, közülük az ifjúra a legnagyobb hatást Lange professzor tette, aki a görög-római történelemből adott órákat. Az ő révén jutott először kezébe a kor híres német liberális újságja, az augsburgi Allgemeine Zeitung, amelyből tájékozódhatott az európai politikai élet viharos eseményeiről. A csak németül beszélő fiatalembert Miskolcra küldték magyar szót tanulni. Az ott töltött esztendő alatt ismerkedett meg a magyar irodalommal, itt vette észre, hogy valami új, valami más van kibontakozóban a magyar társadalomban. 325