Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Márta: Mocsáry Antal

is kezdődött 26. auguszt. 1813., s innen következett sokaknak veszedelme. Ezen szomorú rajzolat egy pontig igaz történet versekbe foglaltatott. Pest é.n. — Az alsószkálnoki könyvtár emlékére mondott beszéde megjelent a Solennia évkönyvben. (X. Buda 1819.) — „Néhai tiszteletes és tudós Laurentzy János uri-nemes Kis-Honthi kerület alsó-szkálnoki helységében augaszta vallást követők nyolc esztendők alatt volt az Isten szava példás hirdető papja és ugyanott a közkönyvtár hiv gondviselője; az ő áldott hamvainak emlékezetére" — megjelent a Solennia évkönyv XI. kötetében. — ,,In idem XIII. Septembris 1825. solennitatis XVII. Bibliothecae publicae Alsószkálnokiensis sincera valedictio Antonii M." (közöltetett a Solennia XV. kötetében). — Megjelent még két felolvasása a „Solenniá"-ban, melyeket 1823. szeptember 13-án az alsószkálnoki könyvtár gyűlésén tartott: a) ,,A XIX. század elein az igaz keresztényi vallás, miféle új tévelygés által renditetik meg." b) „Az ember élete egy bizonytalanságokban szorgalom, de annak bizonyos a Halála." — Költeményei a Magyar Kurirban (1803.) Ajándékban (1821.) Kéziratban maradt művei: — Vegyes tárgyú költemények (1816—1820.) — Nagy Iván: Nógrád vármegyei költők verses munkái (1735—1833.)

37 Fentebb felsorolt művei közül nem szólhatunk a Solennia évkönyvben megjelent munkáiról, miután a Solennia kötetek könyvtárainkban nem voltak megtalálhatók. Hasonlóképpen nem sikerült hozzájutni a névtelenül (Egy római történet) megjelent munkájához, valamint a báró Révay János bányagróf beiktatása alkalmával írt verséhez. A többiről az alábbiakban szólunk több-kevesebb részletességgel. A tisztelt barátság .. . című munkája bevezetőjében az olvasóhoz fordul. Megjelöli munkája témáját „Egy ártatlanságnak és az egyenességnek vezérlése alatt szenvedő szívnek esetét" fogod olvasni. Szív és elme vezérli az emberi cselekedeteket — olvashatjuk a bevezetőben a továbbiakban—, s ha ebben hiba van, hogyan lehetnek a mi cselekedeteink helyesek és jók? Érezzük át felebarátaink örömét, bánatát. Ember légy, s olyan, hogy haláloddal a magad tetteit magaddal viszed, s azok miatt ne kelljen szégyenkezned. Munkáját Seneca írásainak hatása alatt alkotta, egyébként mindenben a természetet kívánta követni. Régi történetet ír mai (korabeli) előadásmóddal. A versben írt dráma, a verses történet szereplői: Polybus, a pusztában élő öreg, ennek fia Bevius, annak felesége Martzia; jó nevelésű, érzékeny ifjú Aurelius, Mavius, volt katona, aki az öregnek és Auréliusnak barátja, szerepel még egy orvos és két szolga. A párbeszédek során kibontakozó történetben nem elsősorban az esemény a fontos, hanem a szereplők énje, egyénisége. Polybus, a pusztában élő öreg bölcsességét, életszemléletét a természetben élő emberek egyszerű gondolkodásából nyerte. „Az igaz szerencse a belső nyugalom. Ember, 317