Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Arcképcsarnok - Leblancné Kelemen Márta: Mocsáry Antal

lenkező lészen, hordassa el az házat, s egyéb épületit: akkor Elek úr megelégszik a puszta földdel, tetszése szerint fog más épületet annak utána tétetni."

13 Megtudjuk pl. azt is, hányan, kik voltak Mocsáry Antal cselédei, zsellérei (az udvarban, a faluban).

J/| Hogyan osztották fel a lapujtői és kotroci birtokot Mocsáry Antal, testvére Károly és nagynénje Annamária (Okolicsányi István neje) között.

15 Mocsáry Antal halála után ,,a testvérek úgy osztoztak meg a családi birtokon, hogy II. Antalé lett Nagyfalu, Dánielé a lapujtői birtok. A leányok, Rózát kivéve, nem mentek férjhez, Pomázt kapták s a két fivér még a lapujtői határban hasított ki részükre 27 holdnyi földet, s nekik Lapujtő mik'ófalvi részében az un. „nénik házát" építették (mai jegyzői lak), amelynek kút járói máig is azt tartja a palóc leány, hogy nem jó belőle inni, mert aki abból iszik, az nem megy férjhez, mint a kisasszonyok."

16 A TÖRTÉNETÍRÓ MOCSÄRY ANTAL Kéziratban, könyvtáraink eldugott polcain még fellelhető jónéhány verse, verses elbeszélése, levele, de valójában négy kötetes megyei monográfiája, (amely szintén legfeljebb antikváriumban s néhány nagy könyvtárban található meg) tette többé-kevésbé ismertté nevét. Az elmúlt századok megyei monográfiái sorában (Radványi Ferenc, Bél Mátyás, Nagy Iván, Borovszky Samu) monográfiájának feltétlen helye van. Korában, s a történetírásban betöltött szerepe vitathatatlan. Adatai korának használható adatai. Szemlélete tipikus nemesi osztályszemlélet. E szempontokat szem előtt tartva lehet csak a történetíró Mocsáry Antalról beszélni, monográfiáját bemutatni. Munkájához (a dokumentumok szerint) az anyaggyűjtést jóval korábban megkezdte. 1820-ban a megyei közgyűlésen is elhangzik a kérés: „Mocsáry Antal táblabíró e nemes megye hajdani történeteit s jelen lévő állapot ját leírni és közrebocsájtani szándékozván, az arra, s a nemes vármegye Levelestárházábul leendő segedelem kútfőkre nézve, és némely régiségeknek, vagy a természet jelesebb productumainak megvizsgáltatására a nemes vármegye jóváhagyásáért, úgyszinte minden magányos földesuraságoknak és megyebeli lakosoknak a kezek közt lévő e célra szolgálható ritkaságoknak, régiségeknek vagy iroványoknak vele leendő közlésére leendő utasításokért esedezik." A közgyűlés „a táblabíró úrnak ezen megyének díszére és bővebb ösmertetésére célzó jeles és dicséretes törekedését örömmel és hazafiúi buzgósággal vévén" mozgósítja a járások területén található földesurakat és egyéb lakosokat, hogy minél hathatósabban segítsék Mocsáry Antalt munkájában.

17 A szerző maga fogalmazza meg műve bevezetőjében a monográfia szerkezeti felépítését : „Az első kötetben leírtam a városokat, falukat s pusztákat. Ezen leírásban feltalálhatni a mostani birtokosok és lelki tanítók neveit is; A második kötetben előadtam ezen nemes vármegye különösségeit és ritkaságait ; A harmadikban a várak történeteit festettem le; 308