Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Balázs László: A Chorin Ferenc Gimnázium története (1923–1940)

számottevő, a forradalmi harcok élén álló munkásosztályt. így döntően befolyásolta a település változásának, valamint a társadalmi arculatának alakulását is. A múzeum kiállítása azzal a céllal nyílt meg, hogy bemutassa a nógrádi szénbányászat, valamint a bányamunkásság mozgalmainak múltat és jelent dokumentáló emlékeit, s azok segítségével átfogó képet adjon a bányászat egész megyei folyamatáról. A kiállítás címéül: A szénbányászat és a bányászélet Nógrád megyében (1861—1962)-t választottuk. A múzeumunk nem technikai múzeum, így céljának megfelelően nemcsak gépek termelőeszközök, hanem modellek, dokumentumok és fényképek segítségével kíván betekintést nyújtani a tárgyalt időszak bányászatának múltjába. Hangsúlyozzuk, hogy a kiállított tárgy, (munkaeszköz, fotó, irat) hordozza a lényeget, a mondanivalót, a rajzok s egyéb illusztrációk csak értelmezni segítenek azt. A rendező kollektíva elképzelése az volt, hogy a kiállításunkon nem a bányászat tárgyi és írásos emlékeit állítjuk ki, hanem a bányászat egész Nógrád megyei folyamatát mutatjuk be a grafika, a fotó minden lehetséges eszközével, és ezt ott, ahol lehetőség adódik, egy-egy tárgyi vagy írásos emlékkel illusztráljuk. A megbeszélések, a tervezgetések időszakában született meg az a gondolat is, hogy a kiállítás látogatóját vezérfonalként kell végig vezetnie annak a gondolatnak, hogy ahol a kőszéntelep mennyiségénél és földrajzi fekvésénél fogva kitermelésre érdemes volt, és ahol ehhez a társadalom kellő politikai, gazdasági erővel is bírt, ott a bányászat szükségszerűen a szervezést igénylő nagyüzemi formában folyt, és a bányászat ipari kultúra teremtő és hordozó erő lett. Témaválasztásunknál nem hagyhattuk figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy a múzeumunk szomszédságában üzemel a Bányamúzeum, ahol egy 1950-es években elhagyott bánya belsejében, „életközeiben" ismerkedhetnek meg a bányászat technikájával a látogatók. A kiállításunk megtervezésénél gondoltunk a bányászság élet- és munkaviszonyainak történetére vonatkozó országos kutatási feladataink ellátására is. Végülis megszületett a terv, hogy egy komplex, monografikus kiállítást rendezünk kísérletképpen, szem előtt tartva a következő nagy feladatunkat, egy állandó nagy történeti kiállítás rendezését az új Munkásmozgalmi Múzeumban. Ezért a kiállítást tanulmányként fogtuk föl, mert ahol a komplexitást a helyi adottságok nem tették lehetővé, ott a kiadott katalógusunkban igyekeztünk bemutatni a kort, amelyben a kiállított tárgyak funkcionáltak. Nem elsősorban a bányászat technikáját, fejlődését akartuk szemléltetni. A szemléltetés azonban a bányászat mindenkori történelmi közegével a gazdaságtörténeti és társadalomtörténeti háttérrel együtt történt. A BÄNYÄSZATTÖRTENETI KIÁLLÍTÁS FELÉPÍTÉSE A dualizmus időszaka, az ipar kialakulása a megyében döntő jelentőségűvé vált az új osztály születése szempontjából. A megye iparvidékein 276