Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Balázs László: A Chorin Ferenc Gimnázium története (1923–1940)

A római katolikusok négyszer gyóntak évente, húsvétkor pedig a szokásos lelkigyakorlatokat végezték. Részletesebben az értesítők tudósítanak bennünket a vallásos tevékenységről. Két vallásos egyesület működött a gimnáziumban, mégpedig a Szent Imréről elnevezett Mária-kongregáció, melyről az értesítő így emlékezik meg: ,,A fiúk örömmel álltak Szűz Mária zászlaja alá" és a ,,Soli Deo Gloria" Református Diákszövetség „Liptay B. Jenő" Collegiuma. A Máriakongreganisták kéthetenkénti összejövetelének céljáról álljon itt egy jellemző idézet: „A Mária-kultusz varázsa minden katholikus ifjú lelkében erényvirágokat fakaszt, Isten-, haza- és felebaráti szeretetre tanít és olyan lelki többletet ád, hogy a modern élet zűrzavarában jellemes, hithű férfiakká válhatunk."

29 A nacionalista, irredenta szellemű, másképpen nemzeti szellemű nevelés követelményeinek — a tantárgyak lehetőségén kívül — az iskolai és egyéb ünnepélyek adta lehetőségek maximális kihasználásával igyekezett megfelelni a tanári testület. Minden tanévben ünnepséget rendeztek október 6-án, december 10-én, a limanovai dicsőséges csata" (I. világháború, Galícia) évfordulóján, március 15-én, továbbá május hónapban a világháborúban elesett hősök emlékére, melyen a város összes tanintézeteivel, a katonasággal és a hatóságokkal együtt vonultak a Hősök szobra elé. Jó példának kínálkozik néhány ünnepi műsor-idézet arra, hogyan használták fel október 6. és március 15. emlékét a nacionalista-irredenta nevelésben. Szavalatok: Mécs László: Hiszek a vérszerződésben, A Kárpátokban megvakultam, Tűz van, Szellemidézés; Sík Sándor: Folyók, forduljatok; Finta Sándor: Üj Mária-ének; Lendvai István: Irredenta; Gáspár Jenő: Vigyázzatok, ha üt az óra; Harsányi Lajos: Erről a földről nem lehet elmenni stb. Fontos szerepet töltöttek be a nevelésben az ifjúsági egyesületek és körök. így a Petőfi Sándor önképzőkör, a Vasvári Pálról elnevezett cserkészcsapat, a sportkör, valamint a kisebb-nagyobb szünetekkel működő zenekar, énekkar és szavalókórus. Noha a fenti egyesületek és körök — a sportkör kivételével — csak egy kis részét tömörítették a tanulóifjúságnak, mégis számolni kell a jelentőségükkel, hiszen a tanévek folyamán rájuk épültek az ünnepélyek és megemlékezések műsorai. Az önképzőkör 1924 szeptemberében alakult meg, Akarat címmel ifjúsági lapot jelentetett meg 1925-től. Külön könyvtárral (később egyesült az ifjúságival) és saját költségvetéssel rendelkezett. Az önképzőköri ülések éves munkatervek alapján folytak le. A humán, elsősorban irodalmi jellegű szakosztály mellett működött egy matematika szakosztály is, mely a műszaki-technikai érdeklődésű tanulók ismereteinek fejlesztését szolgálta. Értékelés helyett idézzünk inkább az önképzőköri szakosztályok munkatervéből: A romanticizmus teljesebb megismerése (Hugo, Byron, W. Scott , dolgozatok a témából, műfordítás-részletek; Shakespeare-gyűlés ; Az elszakított részeken élő magyarság szellemi életének a megismerése; A modern társadalmi dráma főbb írói és alkotásainak a megismerése (Ibsen, Gogol, Hauptmann, Rostand); A Niebelung-ének megismerése. — Ismerkedés a repülőgéppel, a robbanó motorokkal, a rádiótechnikával stb. A gimnázium sportköre 1924 novemberében alakult meg. Tagsága állandóan nőtt, tulajdonképpen magában foglalta a fiútanulók összességét, sőt az 1933/34-es tanévtől kezdve bevezették a „leánytornát" is heti két 270