Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Molnár Pál: A Nógrád megyei bányamunkásság kialakulásának, harcának és életmódjának néhány kérdése a XIX. században

és a kereskedelmi haszon — MP.) az ellátást, megszervezését, lebonyolítását. A társulati nyilvántartó könyvekből a bányamunkásság fogyasztási struktúráját jól nyomon követhetjük. Az egyik legjelentősebb élelmiszer, a liszt zsákban kifejezett fogyasztását alábbi táblázatunk szemlélteti:

63 Év 2-es 5-ös 6-os 7-es 8-as rozs grizes korpa 1878 80 335 795 1170 110 625 40 521 1879 80 335 725 1730 415 760 40 840 1885 180 830 740 2195 1120 1080 60 1360 1886 190 775 750 2355 1150 960 60 1200 1887 150 620 640 2510 1110 720 80 900 1888 190 660 705 3235 1020 990 60 1220 1889 125 540 545 3980 880 720 120 1450 A felsorolásból is kitűnik, hogy a főzőlisztnek számító 2-es alig, míg a kenyérsütésre használt 7-es és 8-as liszt fogyasztása többszörösére emelkedett. Egy kg 7-es liszt 12 krajcárba került. A társulat a húsellátásáról szakképzett mészárosok munkája által gondoskodott. A húsfogyasztás nagyságáról ezért nem maradtak fenn hitelt érdemlő adatok. Csupán arról tudunk a korabeli források alapján, hogy főleg marhahús árusítás folyt kg-ént 38 filléres áron. A szalonna és zsír, a cukor-, s különösen a füstölthús-árusítását a 80-as évek közepétől növelték viszonylag magas árakon:

64 nyersszalonna (sózott szalonna) 62 krajcár füstölt szalonna 68 krajcár disznózsír 70 krajcár cukor 52 krajcár A zsír és cukorfogyasztás emelkedését jól mutatja, hogy 1878-ban 110 hordó zsír és 37 hordó hordó cukor fogyott el, 1889-ben már 210 hordó zsír, 1885-ben pedig 70 hordó cukor. Emellett csekélyebb nagyságrendben, de fogyasztották a bányászok az árpakását, rizst, kölest, hajdina lisztet, babot, borsót, juhsajtot, eceteszenciát, savanyúkáposztát és savanyúrépát. (A savanyúkáposztát és a savanyúrépát vitaminpótlásra is használták — MP.) Feltétlenül a városias fogyasztási modellhez való közeledést jelentett a babkávé és pótkávé viszonylag nagyarányú fogyasztása. 1879-ben még csak 44, 1889-ben már 100 q babkávét fogyasztottak. A babkávé kilogramja 156 Ft-ba került, tehát a kereseti viszonyokhoz mérten luxuscikknek számított. A pótkávéfogyasztás is számottevően megnövekedett. 1878-ban még csak 24, 1884-ben már 50 láda évi rendelés történt. A fogyasztás és megrendelések évenkénti növekedése nem csupán az egy családra jutó fogyasztás növekedéséből, hanem sokkal inkább a létszámemelkedésből származik.

65 Az öltözködés, ruházkodás „gondjait" ugyancsak a társulat vette kézbe. Az 1873—1877 közötti időszakban a megrendelések között a legnagyobb nagyságrendben szerepelnek a különböző címeken árúbabocsátott lenvásznak, barhet, kanavász, kalmük, sifon, kalikó, perkál, oxfort, manking szövetek.

66 1878 és 1889 között fentieken kívül újabb cikekkel 233