Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Munkásélet – Kultúra - Molnár Pál: A Nógrád megyei bányamunkásság kialakulásának, harcának és életmódjának néhány kérdése a XIX. században

tente után újabb szénmezőket vásároltak, növelték a széntermelő helyeket, a munkafolyamatok egy részét gépesítették, majd közvetlenül a századforduló előtt megkezdték a villamosítást is. A rendelkezésünkre álló adatok azt bizonyítják, hogy 1882-től egyenesinányú a fejlődés a termelésben és ennek függvényeként a létszám növekedésében is. Alábbi táblázatunkból ezt a folyamatot jól figyelemmel tudjuk kísérni:

18 1873 1874 1875 1876 1877 1878 1879 1880 1881 1882 1883 1884 1885 1886 2700 fő 2120 fő 1990 fő i960 fő 2060 fő 1990 fő 2390 fő 2519 fő 2240 fő 2391 fő 2984 fő 3270 fő 3248 fő 3251 fő 1887 1888 1889 1890 1891 1892 1893 1894 1895 1896 1897 1898 1899 1900 3130 fő 3383 fő 3570 fő 3870 fő 4130 fő 4383 fő 4227 fő 4776 fő 5123 fő 5172 fő 5011 fő 5173 fő 4939 fő 5588 fő Az 1873-tól a századfordulóig tartó szakaszban — ha csökkenő tendenciával is — változatlanul alkalmaznak külföldi munkásokat. A munkásfelvételi segédnapló adatai szerint 1873—1990-ig 301 idegen bányászt vettek fel. Ezek többsége osztrák, német, cseh és morva volt. A törtéForgách-akna, a századfordulón (egykorú levelezőlap) 219