Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Kapros Márta: Hiedelmek és szokások a graviditás kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban

45. GARÄDY, Agárdi nép. In: Magyarország és Erdély képekben (Szerk.: KUBINYl F. — VAHOT I.), II. Pest, 1854. 29—42. 1. 46. GARADY, 1854. 29—30. 1. 47. REGULY Antal palóc jegyzetei 1857. Dolgozatok a Palóckutatás körében, I. < Eger, 1975. 103—104. 1. 48. PINTÉR S., 1891. 97—98. 1. 49. VERSÉNYI GY„ 1894. 114. 1.; TEMESVÁRY R., 1899. 28. 1.; BENKOCZI E., 1905. 103. 1. 50. FARKAS P., Nógrád vármegye népe. In: Magyarország vármegyéi és városai (Szerk.: BOROVSZKY S.). Nógrád vármegye. Budapest, é.n. 137—171. 1. 51. FARKAS P., i.m. 152. 1., 153. 1., 161. 1., 162. 1. 52. NYARY A., 1906. 289. 1.; NYÁRY A., 1909. 132—133. 1. 53. NYARY A., 1909. 135. 1. 54. NYARY A., Jellemvonások a palóc népéletből.. Ethn., XXXIV. 1923. 92—100. 1. [95. 1.] 55. NYARY A., 1931. 167. 1. 56. NYARY A., 1931. 170—171. 1. 57. VAJKAI A., 1937. 141. 1., 142. 1.; MANGA J., 1939. 121. 1. 58. FÉL E., Néprajzi adatok örhalomból. Néprajzi Értesítő, XXX. 1938. 73—85. 1. [77. 1.] 59. E község esetében felhasználom BARTHA Anikó, HARSANYI Erika, VANYA Nóra középiskolai tanulóknak az 1976-os megyei honismereti táborban szakmai irányításom alatt, az UJVÁRY Zoltánnal közösen készített kérdőívünk egyes fejezetei alapján végzett gyűjtéseit is. (Palóc Múzeum Néprajzi Adatára: 741—76., 742—76.) 60. Az utód biztosítására irányul számos, vidékünkön is gyakorolt, mágikus szokás lakodalom alkalmával. , 61. Az Ipoly jobb oldalán fekvő helység; az információ Patvarcről származik. 62. Az elmarasztalás korábban kizárólag az asszonyra vonatkozott. j, 63. Erre a státusbeli változásra utalnak az öltözködésben, elsősorban a fejviseletben beálló változások. 64. Jelen dolgozatomban több olyan kérdést érintek, amely még sok esetben ma sem elfogadott beszédtéma, különösen a falusi öregek szerint. Bizalmas megnyilatkozások után többen kértek, nehogy „kiírjam őket", vagy a falunak rossz hírét keltsem. Ezt tiszteletben tartva, a nevek említésétől egységesen eltekintek. Ahol az adat lokalizálása szempontjából szükséges lehet, feltüntetem a község nevét; továbbá a feltárt jelenség értékelését figyelembe véve, az adatközlő nemét, születési évét, két világháború közötti társadalmi állását. 65. Gyűjtésem során alkalmam volt megfigyelni, hogy hallgatólagosan a fokozottabb szexuális igény, valamint a gyermekáldás, szaporaság között szoros összefüggést tételeznek fel, párhuzamot vonnak. E nézet realitás-értékéhez hozzátartozik, hogy a teherbeesés legbiztosabb megelőzésének azt tartották az asszonyok, ha elkerülik férjüket. 66. Hozzávetőlegesen ettől az időtől számolhatunk a bábák, majd orvosok által végzett művi abortusz gyakorlatának terjedésével a falusiak körében. 67. Hasonlóképpen a kislányokat is elzavarták, ha ellett a jószág, különösen érvényes volt ez a nagyobbakra. 68. Ha az utóbbi feltételezés ellenére a később világrajött újszülött mégis leányka lett, az idősebb asszonyok így tréfálkoztak: „No, ti is elveszítettétek a naptárt!" 69. A nemi aktusra vonatkozólag ez továbbra is érvényben maradt. 70. Hallottam olyan véleményeket is, hogy „az urának csak ki kellett vallani, nehogy aztán aszongya, hogy nem ű csinyálta". 71. Vö. később ismertetett hiedelemmel az anyajegy keletkezéséről. 72. A „rácsudálásra" vonatkozó képzeteket, szokásokat ld. részletesen: KAPROS M., 1974. 82. 1. 73. Ld. KAPROS M., 1974. 81—82. 1. 74. Ld. KAPROS M., 1974. 80. 1. 75. Olyan személyre mondják, aki különösebb ok nélkül elhagyja magát, vagy eltúlozza a jelentéktelen okokat. 76. A megkívánással kapcsolatos képzetekről és szokásokról ld. részletesen: KAPROS M., 1974. 77—78. 1. 77. Gallér: szoknyák derékpántja, amit két szatyinggal (pamut vagy kenderfonálból házilag szövött, később boltban vett, keskeny szalag) kötöttek meg. 179