Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)
Néprajzi tanulmányok - Kapros Márta: Hiedelmek és szokások a graviditás kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban
nehezen történt előrelépés, aminek oka — a korabeli közoktatási és művelődési viszonyok között természetszerű — tudatlanságban és ismét csak a gazdasági gyökerű, néha már értelmetlenségig fokozott, vagy nagyon is reális alapú takarékosságban keresendő. Amikor az ideálisnak tartott elképzelések ellenére mégis világraj ott az újszülött, a szűkebb és tágabb közösség odafordulásának lehetünk tanúi, ami konkrét, valós támogatásokban realizálódott. A gyenmekágy időszakát illetően viszonylag nagyobb számú mágikus képzet, akció konzerválódott, amibe feltétlenül belejátszott az a körülmény, hogy szülés után az anyát szinte kizárólag asszonyok, főleg idősebb nők vették körül, így az irracionális tényezők érvényesülésének, a hagyományok folytonosságának kedvezőbb talaja adódott. Hangsúlyoznunk kell azonban hogy a hagyomány erejénél előbbrevaló volt a szükség kényszere. JEGYZET 1. KAPROS M., A gyermekre vonatkozó preventív és produktív mágikus szokások az Ipoly menti néphagyományban. Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei, 20. 1974. 75—95. 1. 2. Ezt megelőző források is tartalmaznak elszórtan vagy rendszerezve idevonatkozó adatokat. Pl. IPOLYI A., Magyar Mythológia, I-II. Budapest, 1929 2 ,; RÉSÖ ENSEL S., Magyarországi népszokások. Pest, 1867.; KÄRMÄNY J., A babonáról Kardos tanító és Mihály gazda. Zombor, 1877.; VARGA J., Babonák könyve. Arad, 1877.; BÉKEFY R., Kethely és környékének néprajza. Budapest, 1884.; KÄLMÄNY L., Boldogasszony ősvallásunk istenasszonya. Budapest, 1885. — Itt említem meg, hogy a BOROVSZKY szerkesztette monográfia-sorozat köteteinek a megyék népét leíró fejezeteiben helyenként találunk témánkhoz kapcsolódó adatokat. 3. ISTVÁNFFY GY., Egy kis adalék a palócz nép babonáihoz. Ethn., I. 1890. 295—299. 1.; GÖNCZI F., A muraközi nép lakodalmi szokásai. Ethn., I. 1890. 313—331. 1.; KISS A., Tornyos-Pálczai babonák. Ethn., II. 1891. 249—254. 1.; KISS A., porcsalmai babonák. Ethn., II. 1891. 301—302. l.; WLISLOCKNÉ DÖRFLER F., Jósló állatok a kalotaszegi néphitben. Ethn., III. 1892. 47—55. 1.; ELEKES S., Gernyeszegi babonák és népszokások. Ethn., VI. 1895. 49—53. 1.; JAKAB J., Szatmármegyei babonák, I-II. Ethn., VI. 1895. 309—312. 1., 410—416. 1.; WAGNER A., Népszokások Nagy-Bakónak vidékén. Ethn., VI. 1895. 313—320. 1.; BEZSAN M., Néphit és népszokások a karasmenti románoknál. Ethn., VI. 1895. 423—429. 1.; SZÉKELY L., Gömörmegyei babonák. Ethn., VII. 1896. 374—379. 1.; BELLOSITS В., Délvidéki magyar babonák. Ethn., X. 1899. 304—313. 1. 4. PINTÉR S., A palócz születése, házassága és halálozása. Ethn., II. 1891. 97—109. 1.; JANKÓ J., Kalotaszegi babonák. Ethn., II. 1891. 273—286. 1.; BENKÖ A., Háromszéki babonák. Ethn., II. 1891. 357—363. 1.; ISTVÄNFFY GY., Felvidéki tót babonák. Ethn., V. 1894. 338-350. 1.; KOLUMBÄN S., A hósdáthiak népszokásai. Ethn., VI. 1895. 119-123. 1.; KOLUMBÁN S., Hétfalusi csángó babonák. Ethn., VI. 1895. 398-401. 1.; WLISLOCKI H., A sokacz néphit köréből. Ethn., VII. 1896. 289—296. 1. 5. WLISLOCKINÉ DÖRFLER F., A gyermek a magyar néphitben. I-H. Ethn., IV. 1893. 107-116. 1., 208-224. 1.; KÄLMÄNY L., Gyermek-ijesztők és rablók nyelvhagyományainkban. Ethn., ív. 1893. 225-247. 1.; VERSÉNYI GY., Adalékok a gyermekről való magyar néphithez. Ethn., V. 1894. 110-117. 1.; WLISLOCKINÉ DÖRFLER F., Adalékok a gyermekről való magyar néphithez. Ethn., V. 1894. 117-119. 1.; RICHTER M. I., A csecsemő Német-Prónán és vidékén. Ethn., X. 1899. 381-391. 1. 6. VERES S., A nép hajdani orvosi tudománya. Ethn., Hl. 1892. 60-64. 1.; WLISLOCKINÉ DÖRFLER F., A kalotaszegi néphit köréből. Ethn., IH. 1892. 362-367. 1. 7. IVANYI I„ A szabadkai bunyevácok és szokásaik. Ethn., II. 1891. 185-200. 1.; JANKÓ J., Kalotaszeg magyar népe. Budapest, 1892. 132-133. 1., 191-192. 1.; KÖRÖSI S.-CZINKL., Adalékok Fiume néprajzához. Ethn., III. 1892. 141-207. 1.; JANKÖ J., Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Budapest, 1893. 248-251. 1.; KOLUMBÄN S., Lozsád és népe. Ethn., V. 1894. 238-254. 1.; JANKÖ J., Adatok a Bács-Bodrogmegyei 175
