Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Kapros Márta: Hiedelmek és szokások a graviditás kezdetétől az anya avatásának szertartásáig az Ipoly menti falvakban

voltára, illetve termékenység-előidéző varázserejére utalnak. Szülés alkalmával a gonosztávoltartás kap kiemelt szerepet, továbbá — vagy ehhez kapcsolódva — a szülés megkönnyítésére irányuló mágikus praktikák jelentkeznek. A köldökzsinór, méhlepény újabb jóslások, varázslások eszköze az újszülött sorsának alakulására, az anya még elkövetkező szüléseire vonatkozóan. A gyermekágy időszaka alatt továbbra is a rontáselhárítás, gonoszűzés áll előtérben — immár az anya és újszülött együttes védelmére —, illetve a gyermekágyas tisztátalanságából fakadó tiltások. Elenyészően kevés hiedelem kötődhet az anya szülés utáni avatásának egyházi szertartásához is. A hagyománykör további összetevőjeként találunk utalásokat a termékenység, terhesség, szülés keresztény valláshoz kötődő képzeteire, szokásaira (védőszent; fogadalmak, böjt, búcsú), legtöbbször KÁLMÁNY Lajos munkáját

8 jelölve meg forrásként. Néhány esetleges megjegyzés érinti a szülés lefolyását (hely, résztvevők) is. Bemutatásra kerülő anyagunk szempontjából szólnunk kell még arról, hogy több szerző

9 idilli színben igyekszik feltűntetni a terhesség időszakát, amelynek folyamán mindenki figyelmes az asszonyhoz, személye „általános kímélet tárgya". A kérdéssel elmélyültebben foglalkozók

10 azonban kevésbé derűs képet rajzolnak. Ezen előzmények után lát napvilágot TEMESVÁRY Rezső máig példamutató, témánk szempontjából kiemelt jelentőségű munkája,

11 amely az egész országra kiterjedően mutatja be a terhesség, szülés, újszülött hagyománykörét. Az orvos szerzőt azon cél vezette, hogy alapos felmérést készítsen a meglévő állapotokról; ezt fontos kiindulópontnak tartotta a fennálló egészségügyi viszonyok megváltoztatásáért indított küzdelem ben.

12 Az addig publikált, továbbá orvosok, bábák segítségével összegyűjtött, óriási anyag rendszerezésénél szerencsésen ötvöződött az orvosi és etnográfus közelítésmód: a körülmények, jelenségek reális bemutatása, az egészségügyi vonatkozások részletesebb tárgyalása mellett, egyenlő súlylyal szerepelteti a hiedelmeket, mágikus praktikákat is. TEMESVÁRY munkája nyomán a terhesség, szülés hagyományköre tovább bővül. Vizsgálja, mennyiben módosul a táplálkozás, viselet terhesség alatt, általában nagyobb teret szentel az egészségügyi kérdéseknek (terhesség alatti hányás, gyomorégés, vérzések, emlők előkészítése stb.), részletesen tárgyalja a szülés helyét, módját, lefolyását, ö is felhívja a figyelmet arra, hogy a „gyermekáldást" korántsem mindig tekintik „áldásnak". 1.2.2. WLISLOCKINÊ, majd TEMESVÁRY fokozott gyűjtőmunkára buzdítanak,

13 hiszen a közegészségügyi állapotoknak — a szükségesnél ugyan jóval lassúbb ütemű — változása az idevonatkozó szokások gyakorlatát fokozatosan háttérbe szorította. Mégsem nő a kutatás intenzitása, s TEMESVÁRY eredményeinek módszertani hasznosítására is csak elvétve kerül sor. A 30-as évek végéig alig találunk a születés szokáskörével önállóan foglalkozó publikációt,

14 bár a korábbiakhoz hasonlóan, folyamatosan napvilágot látnak e témát is érintő anyagközlések, kisebb feldolgozások a szokások, hiedelmek,

15 népi gyógyászat

16 köréből, valamint a táji monográfiák, monografikus igényű dolgozatok

17 is tartalmaznak idevonatkozó részleteket. Azonban inkább csak egy-egy akció, képzet földrajzi elterjedtségéhez szolgáltatnak adalékokat. Mindössze KISS Lajos 148