Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)

Néprajzi tanulmányok - Bakó Ferenc: Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban

ne fúvódjék, valami nagy vasat (lakatot, nehéz lópatkót) tesznek a hasára. Ez a vasdarab csak addig van rajta, míg be nem teszik a halottat a koporsóba.

51 Nyáron a ravatal alá egy dézsa hideg vizet tesznek, hogy a test fel ne puffadjon.

32 Mikor kész a ravatal, kiseprik a házat, de a szemetet nem viszik ki, mert akkor a halottat is kisöprenék. Ezért a szemetet a ravatal alá lökik és csak akkor veszik ki onnan, ha már elvitték a halottat a házból. Este sohase szabad szemetet kivinni, mert kisöprenék vele a házigazdát, vagy azt, aki ilyet szándékozik?

3 Nyáron, mikor a halott a hidegágyon fekszik, a felesége, vagy a lánya, tehát a ,,körülállók" (házbeliek) közül valaki „agácsfagallyal" legyezgetik az arcát a legyek miatt. Valamelyik asszony (néha több is) állandóan ott tartózkodik mellette és siratja. Rokonok és ismerősök jönnek egész nap, megnézni a halottat. A „nagyobb rokonság" (közelebb valók) feketébe öltözik erre az alkalomra. Fájdalmas halottnál előfordul, hogy a rokonok már akkor elkezdenek siratni, amikor közelednek a halottas házhoz. Ez azonban nem általános, csak volt rá eset, hogy az elhunyt leány vidékről érkezett és az állomástól végig a falun siratott.

5

'

1 A halottlátók ,,Dicsértessék a Jézus Krisztus"-sal köszöntenek be. Letérdepelnek és elimádkoznak egy miatyánkot, vagy egy üdvözlégyet. Azután leülnek valamelyik székre, melyek sorban állnak az ágy előtt. Ha halottnézők vannak a szobában, keservesebben illik siratni, mint máskor. Különben megszólják őket. „Még ki se siratták, pedig eleget hagyott nekik". A vendégek különben csitítják a siratókat. „Nyugogygyatok má bele, haggyátok má pihenni". Ne sirassatok má, majd lesz benne hónap módotok". Inkább imádkozzatok érte, ne sivalkoggyatok". „Ne sirassátok má, mer ő se tud nyugodni". Nem szabad túlságosan siratni a halottat, mert ,,a bacsón nem győz maj csak mindig szárigatni magát".

55 Később aztán beszélgetnek a háziakkal a munkáról, a termésről, az időjárásról. Ilyenkor szokták megkérdezni azt is, hogy mikor lesz a temetés. A halottnézők kritikus szemmel figyelik a ravatalt, hogy mi új a halott ruházatából és mi régi. Ha valami nincs rendjén, figyelmeztetik a háziakat. Pl. Őrhalomban ha véletlenül varbai módon szétterítették az asszony szoknyáját, úgy hogy oldalt lelóg a ravatalról, megjegyzik, hogy náluk ez nem így szokás és valaki felrakja szépen a két csizma mellé.

50 Ha gyerek, lány, vagy idős asszony van ott és fél a halottól, tanácsokat adnak neki: „Érintsd meg a nyuszka testit (ott, ahol nem fedi ruha, a kezét, vagy az arcát), meglásd, nem fogsz félni". Vagy: „csak verjétek meg jó a lábát, meglásd, nem fog bántani!" „Nézz bele a kemencébe, oszt nem fogsz félni". „Tedd keresztbe a kezed, oszt érintsd meg a két lábát"!

57 A halottas-házat az alkalom rendkívülisége kiemeli a falu többi háza közül. A régiek félelemmel és rettegéssel vették körül, innen származnak a tilalmak, melyek már mint babonák, gyökerüket vesztve élnek a nép hitében. így: „a halottasház ablakán nem szabad benézni, mert meg fogsz halni". „Mikor áll a ravatal, nem szabad a halottasházra nézni, mert sárgaságba esel". „Mosdatlan nem jót a halottat megnézni, mert sárgaságot kapsz".

58 105