Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 23. (1977)
Néprajzi tanulmányok - Bakó Ferenc: Hagyomány és változás a palóc temetkezési szokásokban
lépett elő, hanem egy 5100 hektárnyi terület termelőszövetkezeti központjává is, amelybe örhalom mellett Hugyag, Patvare, Balassagyarmat, Ujkóvár és Ipolyszög határainak jórésze is beletartozik. A szövetkezet tagjainak egy hónapra eső átlagjövedelme 3218 forint és ennek tulajdonítható elsősorban, hogy őrhalom lakosságának túlnyomórésze ma is a mezőgazdaságban dolgozik. A fejlődés tendenciáját fejezi ki az is, hogy az 1945 utáni években Örhalom fennállása óta először kapott önálló plébániát, s így napjainkban mind a három falu önálló egyházközség. 1975-ben Örhalom lakóinak tulajdonában 82 személygépkocsi, 245 rádió és 221 televízió volt, a hugyagi adatok ennél csak valamivel szerényebbek. A községi könyvtár köteteinek száma 2600, de sok családnál 50-100 kötet könyvet is lehet látni. Több mint 8000 napilap és 460 hetilap jár a községbe, kétszer annyi, mint pl. Hugyagra. Örhalom fejlettségének mai szintjéhez hozzátartozik még, hogy itt van a körzeti orvosi rendelő, és a körzeti általános iskola is, aminek felső tagozata az egész közigazgatási körzet ilyen igényeit is ellátja. 25 A szlovákiai Vrbovka fejlődésének mai helyzetéről nincsenek adataink. A rendelkezésünkre álló kevés információ őrhalmiakkal folytatott beszélgetések, és egy rövid látogatás eredménye. A termelőszövetkezet, .a JRD eredményei ikielégítőek, a lakosság elégedett. Ez a falu is közigazgatási centrum, ezért a közintézményeket kiemelten fejlesztették. A falu közepén új üzletház és vendéglő van, modern iskolája mintaszerű, a kultúrház és a tanácsház, MNV épületét a tervek szerint rövidesen alapozzák. Közművelődés terén Vrbovka és Csemadok rendezvényein kiemelkedő szerepet szokott vinni, díszítőművészete és népi tánccsoportja a járás vezetőinek büszkesége. 26 Vrbovka és a déli part falvainak kapcsolata az utóbbi harminc év alatt sajátságosan alakult. Űj rokonsági kapcsolatok alig születtek, mindössze egyről tudnak, amikor Ö;rhalomba hoztak menyasszonyt. A folyamatosan fakuló, gyengülő régi kapcsolatokat továbbra is fenntartják. Igaz, hogy az Ipoly hidjai romokban hevernek, de a gépkocslzás elterjedésével összezsugorodtak a távolságok és egy-egy rokon temetésén kölcsönösen mindig meffielennek. Szoros baráti kapcsolat épült ki a két termelőszövetkezet között, aminek alapja a munka, egymás kölcsönös segítése. Ha a szükség úgy kívánja, gépekkel, munkaerővel segítik ki egymást. És kiegészíti még ezt az együttműködést a csereüdültetések rendszere: kölcsönzik a partnerek egymás rekreációs lehetőségeit is. A huszadik század történelme tehát lényeges változásokat hozott falvaink fejlődésében, életlehetőségeinek alakulásában. Ami a XIX. századra jellemző néprajzi egységet illeti, ezt a különböző külső erők részéről drasztikus hatások érték és ennek következtében a közös néprajzi jellemzők fokozatosan elhalványodnak, vagy eltűnnek. Ha napjaink népi kultúráját állítjuk reflektorfénybe, meglepetéssel kell mégis megállapítanunk, hogy az egyezések egy része még ma is szembetűnő, természetesen azokon a területeken, amelyeket a gazdasági és társadalmi haladás kevésbé érintett. Ezt kell mondanunk feltétlenül a népszokások különböző együtteseire, jgy elsősorban azokra, amelyekkel tanulmányunk foglalkozik, a temetkezési szokásokra. I. TEMETKEZÉSI RÍTUSOK ÉS MÄGIA 1940 KÖRÜL A kis pásztorok „csapatokban", vagy „bandákban" terelgetik a libákat 100
