Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

A december 13-i rádió hírösszeállítás — bár a tényeket nem tagadja el — mégis a két nappal korábbinál lényegesen derűlátóbb: „A Duna könyökétől északra és északkeletre folyó küzdelemről — nyilvánvalóan a szovjet előnyomulás ütemének meglassúbbodása miatt — alig érkezik jelentés az ellenséges tábortól. A keddi (december 12-i) szovjet hadijelentés a Balassagyarmat és Salgótarján között fekvő Nagylóc és Rimóc, valamint az ezektől délre levő Bokor elfoglalását közli. . ." (114) A nyilasok derűlátása természetesen indokolatlan volt. ,,Az ellenséges tábor" hallgatása korántsem a támadás elakadását, mint inkább az arcvonal helyzetének bonyolultságát jelezte. Míg ugyanis a németek pl. Szurdokpüspöki és Buják között szívósan védték reteszállásaikat, addig a Terény—Balassagyarmati út; az Ipoly és a Dobogó hegy vonulata által határolt háromszögben oly gyorsan és „rugalmasan" elszakadtak a szovjet csapatoktól, hogy ez a terület napokon keresztül szinte „senki földje" volt. így történhetett meg, hogy Plijev altábornagy kozákjai már 12-én eljuthattak Nagylóc és Rimóc községekbe, és csupán ott ütköztek a Szécsény bekerítésének megakadályozása érdekében kiépített német reteszállásokba. Az 53. hadsereg balszárnyán harcoló 24. gárda lövész hadtest hadosztályainak tehát ezekben a napokban egyik legfontosabb feladata az volt, hogy a Szécsényt ostromló csapatok hátát és oldalát biztosítsák. A hallgatás alapvető oka így mindössze az volt, hogy a hadtest két hadosztályának december 10—11-i hadmozdulatai lényegében harc nélkül zajlottak le. Orlov ezredes 81. gárda lövész hadosztályának ezredei december 10-én Balassagyarmatnál érték el az Ipolyt, és a területet, a Szelistyei malom magasságáig megtisztítva biztosították a folyó bal partját. Másnap felzárkózott melléjük Loszev vezérőrnagy 72. gárda lövész hadosztályának két ezrede is, akik Szelistye és Örhalom között látták el ugyanezt a feladatot. (115) Loszev vezérőrnagy harmadik ezrede 11-én Herencsényben maradt, majd másnap — a kapott parancsnak megfelelően — Nógrádsipek irányában indított támadást. Az ellenség ezt, és az ettől északra eső területet — csupán kisebb géppisztolyos egységeket hagyva hátra — lényegében kiürítette, és így az ezred december 13-án Nógrádsipeken túlhaladva elfoglalta Rimócot, a másik két ezred pedig Örhalom körzetéből csatlakozott Plijev tábornok Szécsényt ostromló csoportosításához (116) Rimóc végleges elfoglalásával a Herencsény—Nógrádsipek—Rimóc vonalától északnyugatra az Ipolyig terjedő terület teljességgel tarthatatlanná vált a németek számára. A 72. és 81. gárda lövész hadosztályok ezredeinek nem okozott különösebb nehézséget, hogy december 14—15-én megtisztítsák ezt a területet a kisebb-nagyobb német géppisztolyos csoportoktól, és felszabadítsák Marcal, Iliny, Majlátgárdony, Csitár, és Varsány községeket, valamint Kőforrás, Felsőtáb és Farkasalmás-puszta kisebb lakott településeket. (117) 141