Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Arcképcsarnok - Vonsik Ilona: Kakuk József

tanultak, vitatkoztak, közös felolvasásokat tartottak, vagy egyénileg képezték magukat. Sajtótermék, folyóirat, könyv kielégítő mennyiségben érkezett a kerületi bizottság számára. Azok a párttagok, akik ismertek voltak a rendőri, csendőri szervek előtt, vagy akik rendőri felügyelet alatt állottak, azok nem tarthattak otthon illegális anyagot, mely kézről-kézre járt a sejtek és a sejttagok között. A KMP illegális anyagai közül számos forgott közkézen, főleg a baglyasi sejtek között pl. Kommunista, Ifjú Proletár, Űj Március, Társadalmi Szemle, Gondolat, Dolgozók Lapja. Számos legális anyag is segítette a párttagok tájékoztatottságának növelését, így pl. a 100%, Szocializmus, Maxim Gorkij, Victor Hugo, Zola művei. A legális anyagok között megbújt néhány illegális könyv is, pl. A Kommunista Kiáltvány, az Anti-Dühring, A Tőke, a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán elhangzott Dimitrov beszéd nyomtatott kiadása.(29) A Vörös Segély gyűjtés is állandó feladata volt a kerületi bizottság által irányított sfejteknek. Majdnem mindig vr

olt valaki börtönben, internálótáborban, akit segíteni kellett. De segíteni kellett a munkanélkülieket is, akiket harcos baloldali beállítottságuk miatt nem alkalmaztak sehol, és támogatni kellett anyagilag a betegeket is. így pl. a Vörös Segély anyagilag segítette a betegen is illegális munkát végző Furák Terézt. A Vörös Segély gyűjtése általában bérfizetések alkalmával folyt, de felhasználták erre a célra a sportmegmozdulásokat és a táncmulatságokat is. Vörös Segélyt nemcsak a mozgalmon belüli elvtársak, hanem a szimpatizánsok is gyűjtöttek. A legeredményesebben Baglyasalján, Salgótarjánban a Hirsch-gyárban, a Palacküveggyárban és Zagyvapálfalván folyt a Vörös Segély akció. (30) A párt szervezte és irányította a dolgozók gazdasági követeléseit is. Bár az 1930-as években csak szórványosabb kisebb sztrájkharc volt (Hirsch-gyár, palacküveggyár, bánya) a párt harcot hirdetett a 8 órai munkaidő bevezetéséért is. A párt további alapvető feladatát képezte az ifjúsággal való foglalkozás. Kakuk József maga is — míg egészségi állapota engedte — sokat foglalkozott a fiatalok nevelésévei. Vasárnaponként, jó időben a fiatalok kirándultak az etesi tóhoz, vagy a pali erdőben tartottak összejövetelt, ahol Kakuk József beszélgetett a fiatalokkal. Miután a fiatalokban látta a párt utánpótlását, türelemmel magyaráza a rendszer fonákságait, természetesen nem fedve fel teljes kommunista elkötelezettségét, annál is inkább, mert a fiatalok zömmel csak szimpatizánsok voltak, akikben ösztönös ellenállás mutatkozott a nacionalista nevelést nyújtó levente-intézménnyel szemben. Ezt az ösztönös ellenállást használták ki a párt tagjai és tudatosan állították szembe a fiatalokat a levente intézménnyel. Az eredmény: nagyarányú hiányzás a foglalkozásokról, a gyakorlatozás megtagadása, a levente lőtér megrongálása pl. Baglyasalján. A kirándulás, a sport a fiatalok számára a legális pártmunka tág tere volt.(31) 277