Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Arcképcsarnok - Vonsik Ilona: Kakuk József

ták meg, mert a rendőrség által nyilvántartott kommunisták a laká­son illegális anyagot csak ritkán tartottak, ha volt is azokat a hasz­nálaton kívüli kéményekbe helyezték. Ha mégis felfedeztek legális, de baloldalinak minősített könyveket, kiadványokat, azt összeszed­ték és elvitték. Az egyik ilyen szemrevételező házkutatás során Ka­kukéknál a 100% című folyóiratot találtak a csendőrök. A 100% a KMP legális folyóirata volt. A Kakuk családnál levő példányokat összeszedték a csendőrök és el akarták vinni. Kakuk József ekkor közölte velük, hogy ezt nincs joguk elvinni, mert ezt a folyóiratot mindenki olvashatja, hisz ez szabadon terjeszthető. De a csendőrök közölték, hogy: Kakuk, magától még ezt is elvisszük, mert maga így is sokat tud. A csendőrség nemcsak éjjel-nappal zaklatta a baloldali embereket, hanem időnként el is költöztették őket. így került a Kakuk-család 193Í-ben Gusztáv-aknára a lehető legrosszabb bányai barakba. Itt egy alkalommal, mikor Kakuk, mint állandó munkanélküli otthon könyvet olvasott, váratlanul megjelentek a csendőrök. Kakuk József hirtelen az égő kályhába vetette az éppen akkor olvasott könyvet és csak annyit jegyzett meg, hogy megint vége egy remekműnek. Valószínű tiltott könyv lehetett, ha meg kellett semmisíteni. Bartók csendőr belépve a lakásba kérdezte Kakuk Józsefet, hogy nem járt-e mostanában valahol. Kakuk mondta, hogy járt, munkát keresett, de nem kapott sehol. Az ilyenfajta csendőri zaklatás szinte mindenna­pos volt a bányatelepeken lakó baloldali bányászoknál. Az 1920-as évek közepén elkezdődött, az 1930-as évek elejére ki­bontakozott nagyszerű tevékenység folytatását, az 1932-ben bekövet­kezett letartóztatás állította meg. Az azokban az években gyakori konspirációs hibák és a pártba beépült árulók — jelen esetben Kro­csidló Béla — rendőrkézre juttatták a kerületi bizottság számos tag­ját, a kommunista sejtek vezetőit és tagjait. Ez alkalommal kb. 250 embert gyűjtöttek be Baglyasalján, a Ponyi-féle lakáshoz. Kaku­kéhoz két csendőr ment Gusztáv-aknára, hol mindent felforgató házkutatást tartottak. A szülőkön kívül az otthon levőket: Kakuk Józsefet, Pált, Istvánt és József leányát, Margitot is Baglyasaljára kísérték a csendőrök. (Megjegyzem, hogy Baglyasalja nem volt köz­igazgatási központ, mégis építettek ide csendőrlaktanyát, melyben közel 20 csendőr teljesített szolgálatot.) A kínzásokkal egybekötött kihallgatást az iskolában (jelenleg óvo­da) tartották. Kakuk Margitot a csendőrőrsön édesapja tevékenysé­géről vallatták. Tud-e valamit apja olyan dolgairól, hogy levél, cso­mag érkezik a kerületi bizottságnak, hogy édesapja szervezi a fia­talokat. Arról is vallatták, hogy mit jelent a sarló-kalapács jelvény? (A sarló kalapácsos jelvény zsebkendők díszítésére szolgált, melyet kommunista feleségek és fiatalok hímeztek.) Margit a csendőrök kér­déseire nemmel válaszolt. Miután a csendőrök lehülyézték, egy napi vallatás után hazaengedték mondván, hogy majd az édesapjából ki­verik azt, amire ő nem adott választ. Margit ezek után mindennap meglátogatta édesapját, ételt vitt számára. Az egyik alkalommal a lefogottak hozzátartozói közölték Margittal, hogy menjen a Bartók 273

Next

/
Oldalképek
Tartalom