Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Arcképcsarnok - Vonsik Ilona: Kakuk József

kat, hogy ne engedjék megbontani egységüket zöld és fehér üvegesekre. A teljes üzemi mumkásegység megteremtésére és sztrájkbizottság választására szólít fel. Javasolja az üveggyári munkásoknak, hogy lépjenek kapcsolatba a Hirsch-gyár és a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Rt. munkásaival, a bányászokkal, a munkanélküliekkel, hozzanak létre közös intézőbizottságot a bérletörés megakadályozására, hirdeti a kizsákmányoltak egységfrontját a bérletörést akaró üveg-, bánya- és acélkapitalistákkal szemben.(18) A KMP salgótarjáni kerületi bizottsága a kommunista mozgalom erősödése, tömegbefolyása láttán újabb erőpróbára vállalkozott. 1930. április 12-én zajlott le Salgótarjánban a második éhségtüntetés. A munkanélküliek mintegy 5—6000 fős tömege indult el Salgótarjánban a városháza felé. A vidéki munkanélküliek a csendőr- és rendőrkordont áttörve egyesültek a salgótarjáni munkanélküliekkel és együtt követelték a „Munkát, kenyeret, a munkanélkülieknek munkanélküli segélyt!" A munkások küldöttséget választottak és küldtek a polgármesterhez. A küldöttség tagjai: Kakuk József, Éppich Albert, Kristóf József, Sulyok Sándor és Szöllősi János voltak. A küldöttség megválasztása után a rendőrség a tüntető tömeget fel akarta oszlatni, amely azonban nem tágított, mondván, hogy várják a választ. A rendőrség 13 veszélyesnek ítélt munkást bekísért a rendőrségre, akiket csak a tömeg követelésére engedtek szabadon. A tüntetés eredménye s a polgármesternél folytatott tárgyalás kimenetele az lett, hogy kb, 700 munkanélküli kapott munkát a Tarján patak szabályozásán ál. (19) 1930-ban tartotta meg a KMP II. kongresszusát a Szovjetunióban. Ezen a kongresszuson az 1929-es sztrájk után emigrált Pothornik József is részt vett. A kongresszus után illegálisan hazatért és elsőként Kakuk Józseffel ismertette a párt II. kongresszusának határozatait. Ennek értelmében közölte Kakuk Józseffel, hogy a KMP kerületi bizottságának elsőrendű feladata a pártépítés legyen, növeljék a párt tömegbefolyását a többi bányamedencében is. Még ebben az évben, tehát 1930-ban Kakuk József, mint a kerületi bizottság titkára illegálisan a Szovjetunióba távozott, ahol hathónapos iskolán vett részt. Ez a hathónapos továbbképzés tovább növelte elméleti és gyakorlati felkészültségét, segítséget adott neki az idehaza reá váró nehéz feladatok megoldásához. Az 1930-as évek elejére tehát kiépült és megerősödött a KMP sejtrendszere, nagy tömegbefolyással rendelkeztek a szervezett és szervezetlen munkások soraiban, kapcsolataik voltak budapesti és csehszlovákiai szervezetekkel. 1932"előtt mindént felforgató," nagy házkutatás nem fordult elő kommunistáknál. De a csendőrök gyakran ellenőrizték, hogy a kommunista gyanús egyének mit csinálnak, otthon' tartózkodnak-e. A Kakuk-esaládnál is gyakori volt a csendőrök megjelenése, ilyenkor megnézték a szekrények tetejét, kihúzgálták, a fiókokat, szemrevételezték a bútorokat, általában a könnyen észrevehető, látható he1 lyeket, illegális anyagok után kutatva. Ezeket azonbani nem!-,talál272