Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Arcképcsarnok - Vonsik Ilona: Kakuk József

lat, a szakszervezetékben végzett kitartó munka már arra is lehető­séget adott 1926-ban, hogy az országgyűlési választásokra az MSZMP saját jelöltet állítson Nógrád megyében, Pákozdi Gábor műnk ás személy éb en. (4) Az MSZMP a szakszervezetekben és a munkanélküliek széles tá­borában végzett munkájának és aktív tömegkapcsolatának eredmé­nye volt az is, hogy 1926. április 27-én 8000 salgótarjáni bányász, asszonyokkal, gyermekekkel indult el a főváros felé, hogy ott kény­szerítsék ki helyzetük javítását. Ugyanis már 1924 végétől csök­kentett munkaidő mellett dolgoztak a bányászok, hetente egy-három napot. Az 1926-os éhségmenet szervezői zömmel Baglyasaljáról ke­rültek ki. A vezetők és szervezők között ott találjuk Kakuk Józsefet, Pothornik Józsefet, Eppich Edét, Eppich Albertet, Kisgéczi Jánost, Kakuk Pált, Kakuk Istvánt, Iványi Ferencet, Kérdi Istvánt, Hován Józsefet, Furák Andrást.(5) A nagyarányú megmozdulást nemcsak a csendőrök gátolták meg, hanem a szakszervezet jobboldali vezetői is, akik leszerelve az elé­gedetlenkedőket, végül is egy küldöttség vezetését vállalták. Az MSZMP betiltása után az osztályharcos munkásság legjobbjai a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi sejtjeiben tevékenyked­tek. 1927-re már 17 sejtben — Baglyasalja, Karanesalja, Kisterenye, Zagyvaróna, Zagyvapálfalva, Salgótarján, (Palacküveg gyár, Hirsch gyár) — 55 tag végzett illegális munkát. A szimpatizánsok számát 1000-re becsülték. A KMP kerületi titkárává Kakuk Józsefet válasz­tották, mely tisztséget haláláig töltötte be. Kakuk Józsefnek közvet­len és eleven kapcsolatai voltak a sejtvezetőkkel. A beszámoltatás, az akcióprogramok kidolgozása, megvitatása, a dolgozó tömegek moz­gósítása képezte a kerületi bizottság munkájának nagy részét. A ke­rületi bizottság nagy gondot fordított az ifjúság között végzendő tevékenység kibontakoztatására. Ebből a rétegből kívánták növelni a szimpatizánsok táborát, majd a későbbiekben az ifjúság szolgált alapul a pártépítő munkához. A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége 1925-ben alakult meg, s a KMP irányítása alatt állt. Sejtjei voltak: Salgótar­jánban, Vizslás, Kisterenye, Zagy vapálf alva, Etes, Karancskeszi, Ka­rancsalja, Bocsárlapujtő, Karancsberény, Nagybátony, Mihálygerge és Szécsény községekben. Mintegy 30 tagot számláltak, s tevékeny segítői voltak a KMP ifjúság között végzett munkájának. Terjesztet­ték az Ifjú Proletárt, megkezdték a levente egyesületekben a bom­lasztó munkát, a fegyelem lazítását.(6) A Kakuk család lakása (Baglyasalja, Alsó rakodó) gyakran talál­kozóhelyül szolgált a szénmedence baloldali érzelmű és kommunista munkásainak. De általában 1—4 embernél több nem kereste fel a családot, mert a nagyobb csoportosulás már felhívta volna a csend­őrség figyelmét. Gyakori vendég volt Kakukéknál Eppich Albert, Eppich Ede, Sulyok András, Furák András, Pothornik József, Hován József, Rátkai Tibor, Nagy József és még mások. Egy-egy szűk kö­rű megbeszélésre érkezettek részéről szokás volt, hogy egy darab 267

Next

/
Oldalképek
Tartalom