Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Arcképcsarnok - Vonsik Ilona: Kakuk József

пек szervezésével, majd vezetésével. 1923-ban, hazäterte^IEahTPothornik József, Eppich Ede és Eppich Albert segítségével kezdte meg a KMP szervezeti kiépítését. A kommunisták a munkásmozgalom legális szervezeteiben, a szakszervezetekben kezdték meg befolyásuk növelését. 1924-ben Baglyasalján, a helyi bányász szakszervezeti csoport vezetőségében a jegyzői tisztséget már kommunista töltötte be, Eppich Albert személyében. Ezzel elkezdődött az a lassú folyamat, amelyben a kommunisták fokozatosan elhódították a szakszervezetek vezetését a jobboldali szociáldemokráciától, s ezzel a bányászok helyi szakszervezeti csoportjainak egy része kommunista vezetés, irányítás alá kerültél) 1925-ben az addig már kiépített kommunista sejtek tagjaival kezdték meg a baloldali bányászok a legális Magyarországi Szocialista Munkáspárt szervezését Nógrád és Heves megye területén. Vági István, a szociáldemokrata párt baloldalának egyik vezetője, a KMP illegális tagja, 1924 őszén járt Salgótarjánban, s már ekkor felmerült egy legális, baloldali párt szervezésének kérdése. 1925-ben alakult meg a Magyarországi Szocialista Munkáspárt Kerületi Bizottsága, melynek tevékenységében Kakuk Józsefen kívül Eppich Albert, Eppich Ede, Pothornik József és Súlyok András is részt vállaltak, mint a bányász szakszervezet baloldalának képviselői, kommunisták. (2) A baglyasalji MSZMP szervezet kb. 80 taggal működött, de vonzáskörzete ennél jóval nagyobb volt. Vezetői: Kisgéczi János elnök, Pothornik József titkár, Hován József, Kakuk József, Eppich Albert, Eppich Ede, Blaskó István, Jakab Ferenc és Török János választmányi tagok.. Az MSZMP Nógrád megyei vezetőségének tagjai: Kakuk József, id. Oczel János és Pothornik József. (3) Az MSZMP mindennapi küzdelme folytán szélesedett a baloldaliak és szimpatizánsok tábora. Az MSZMP megyei vezetősége programot dolgozott ki a bányamunkások s a mindinkább növekvő munkanélküliek harcának támogatására. Tevékenységük kihatott az egész nógrádi szénmedencére. A párt a dolgozók mindennapi problémáit szem előtt tartó programjával nagyszámban nyerte meg a bányamunkásokat. Nem véletlen, hogy a szociáldemokrata párt helyi vezetősége a párt és a szakszervezeti egység megbontásának legfőbb veszélyét az MSZMP-ben, a Vági-pártban látta. Érthető, hogy a Magyarországi Szocialista Munkáspárt az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja politikájának megvalósítója veszélyes volt a jobboldali tendenciák teljes érvényesülésére, a tömegek közötti hatékonyságának kitérj édesére. 1928-ig a KMP fontos bázisai a szakszervezetek voltak. S az MSZMP a szakszervezeteken belül hirdette elsősorban politikáját, itt igyekezett kialakítani tömegbázisát, megteremteni vonzáskörzetét. A szimpatizánsok széles tábora, a terebélyesedő tömegkapcso2Щ