Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - R. Várkonyi Ágnes: Rákóczi állama és Nógrád vármegye

mes vármegye azonban ezt nehezményezte, „kívánván más vármegyék példája szerint több személynek is candidátioját". Ezt viszont Kajaliék Rákóczi utasítására hivatkozva nem engedték. A vármegye erre fejet hajtott, de kijelentették, hogy „ezen mostani resturáció jövendőben azon vármegyének ne praejudicallyon. Akire mi azt reponáltuk — írják a megbízottak — hogy Nagyságod nem osztja pénzen a tiszteket.'' Hasonló vitákat kavart a nótárius választása is. Rákóczi jelöltjei ellen „felzendülvén kiváltképen a Bojérságh". Szolgabírák és esküdtek ugyancsak Rákóczi jelöltjeiből lettek. Vagyis egyetlen régi szolgabíró kivételével az egész vármegyei tisztikart kicserélték, mégpedig Rákóczi akarata szerint, fegyveres erővel kiszállt biztosok segítségével.

10 Máramaros vármegye több itt nem részletezhető körülmény miatt, Rákóczi hatalma szempontjából kritikus vármegye. Kajali megbízatása azonban nem ezért volt különösen jelentős. A vármegyei és városi tisztujítások Rákóczi rendelkezése szerint mindenütt hasonló módon zajlottak le. Nyitra vármegyében Labsánszky János, Hont és Zólyom vármegyében Gerhard György, Nógrád vármegyében Jánoky Sigmond, Bars vármegyében Prileszky Pál és Gerhard György teljesítette a fejedelmi biztos megtisztelő, de nem könnyű feladatát. „Szerettem volna, ha kegyelmes urunk a fejedelem ezen teljesítendő nehéz szolgálat alól felmentett volna, mert jól tudom, hogy ez sokaknak kellemetlen lesz és haragot ébreszt — kezdte Jánoky Sigmond a Selmecbányái tisztújítási gyűlést megnyitó beszédjét. Kértem is őfelségét, hogy mentsen fel ez alól, de a fejedelem nem tágított attól, amit elhatározott, sőt még egy külön parancsban meghagyta nekem, hogy a bíró választást és a többi hivatalok betöltését igazságos módon ellenőrizzem és vezessem. így hát e parancsnak engedelmeskednem kell." Jánoky ezután erélyesen és szigorral a város közigazgatási és gazdasági hivatalaiba Rákóczi híveit ültette. A választás itt is formális. Rákóczi döntéseit fogadják el. Jellemzőek Jánoky szavai: „visszavonhatatlan határozatképpen ki kell mondanom, hogy Fabricius Jakab aljegyzőt, aki jó ideig büntetésből elzárva is volt, és aki miután Schlick császári generális Lévára érkezett, Selmecbányán egy kuruc hadnagyot elfogott, lefegyvereztetek és ütlegeltetett és így őfelségéhez hűtlen lett, bár sajnálom, állásából elbocsájtom."

11 Valahogy hasonlóképpen beszélhetett Kajali Pál is, s nem lehetett könnyű dolga, hiszen Máramarosban is erős császárpárti és a rendi kiváltsághoz ragaszkodó nemesi csoportok éltek, főleg azonban Kajali megbízatásának jelentősége abban állt, hogy tudtunkkal ez a máramarosi eset az első, hogy Rákóczi a régi rendi szokásokkal szembeszállva, saját akaratát viszi keresztül a megyei tisztújításon. További következtetések levonására érdekes lenne ezt a jelenséget behatóbban is elemeznünk. Számunkra azonban most az a kérdés, hogy a centralizált államhatalom megszervezésének ezt a minden jel szerint egyik úttörő feladatát Rákóczi miért bízta egy Nógrád vármegyei nemesre. Kajali és Szuhai kapott egy másik feladatot is: a máramarosi sóbányákat kellett átvenniök, a bányának ügyeit rendezniök és naШ