Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - N. Kiss István: Hadsereg, adó és társadalom a kuruc államban

Több szerző számára nyitott kérdés volt, hogy a Lengyelországban már 1702-től dühöngő pestis, az élénk személyi és anyagi mozgás ellenére sem csapott át hazánkba. Az északon létrehozott járványvédelmi zár és a délről betört járvány ellen alkalmazott szigorú helyi intézkedések Lang dr. ténykedését dicsérik, aki ebben a vonatkozásban már országos protomedicusi feladatot látott el. A kuruc államban és hadseregben létrehozott egészségügyi ellátási rendszer létét akkor sem lehet tagadni, ha személyi és objektív nehézségek miatt, ugyanúgy sok hiányossággal működött, mint egyéb ellátási ágazatok. N. Kiss István hozzászólása Hadsereg., adó és társadalom a kuruc államban Rákóczi államának, fennállása egész ideje alatt, központi problémája volt a hadsereg eltartása, melyet az állami jövedelmekből (vám, bányászat stb.) és az élelmiszerkivetés segítségével igyekeztek fedezni. 1706. végére a helyzet annyira súlyossá vált, hogy be kellett vezetniük az általános adórendszert. Az új adórendszer, melyet Önodon (1707) a VI. artuculusban törvényerőre emeltek, az egész társadalomra kiterjedt és határozott célkitűzése volt az adóteher arányos megosztása a jobbágyság, a polgárság és a nemesség között. Az új adórendszer, melyet az összeírás és adókivetés alapjául szolgáló jövedelmi egységről (dicja) dicalis adónak neveztek, minden jövedelmi forrást figyelembe vett. Alapegysége a 30 forint értékű dica, melynek segítségével a különböző gazdasági ágaktiol származó jövedelem nagysága összehasonlítható. Ez a dica nem valamilyen árucikk (pl. ökör vagy bor) konkrét piaci értékét, hanem az adott gazdasági ág termeléséből adódó tiszta jövedelmet jelöli. Ennek következtében az 1707. évi adórendszer mind a társadalom vagyoni rétegeződésének feltárását, mind a gazdasági tevékenység, a termelés volumenének meghatározását lehetővé teszi. A dica-összeírás szerint leggazdagabb megyék: Zemplén, Sáros, Gömör, Szatmár és Nógrád. A dica-rendszer alapvetően demokratikus: mentességre, a katonai szolgálaton kívül, semmiféle jogcímet sem ismernek el. A hadseregben szolgáló parasztkatonák gyakorlatilag csaknem teljes adózási kedvezményt — mentességet — élveztek. A legtöbb nemeskatonát, tehát olyanokat, akik személyesen szolgáltak, és nem zsoldost küldtek maguk helyett a hadseregbe, Nógrád, Szepes, Nyitra és Szatmár megye, míg a parasztkatonák nagy tömegét Szabolcs, Zemplén és Abaúj megye állította ki. 35