Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója - N. Kiss István: Hadsereg, adó és társadalom a kuruc államban

Több szerző számára nyitott kérdés volt, hogy a Lengyelországban már 1702-től dühöngő pestis, az élénk személyi és anyagi mozgás el­lenére sem csapott át hazánkba. Az északon létrehozott járványvé­delmi zár és a délről betört járvány ellen alkalmazott szigorú helyi intézkedések Lang dr. ténykedését dicsérik, aki ebben a vonatkozás­ban már országos protomedicusi feladatot látott el. A kuruc államban és hadseregben létrehozott egészségügyi ellátá­si rendszer létét akkor sem lehet tagadni, ha személyi és objektív nehézségek miatt, ugyanúgy sok hiányossággal működött, mint egyéb ellátási ágazatok. N. Kiss István hozzászólása Hadsereg., adó és társadalom a kuruc államban Rákóczi államának, fennállása egész ideje alatt, központi problé­mája volt a hadsereg eltartása, melyet az állami jövedelmekből (vám, bányászat stb.) és az élelmiszerkivetés segítségével igyekeztek fe­dezni. 1706. végére a helyzet annyira súlyossá vált, hogy be kellett vezetniük az általános adórendszert. Az új adórendszer, melyet Önodon (1707) a VI. artuculusban törvényerőre emeltek, az egész tár­sadalomra kiterjedt és határozott célkitűzése volt az adóteher ará­nyos megosztása a jobbágyság, a polgárság és a nemesség között. Az új adórendszer, melyet az összeírás és adókivetés alapjául szol­gáló jövedelmi egységről (dicja) dicalis adónak neveztek, minden jö­vedelmi forrást figyelembe vett. Alapegysége a 30 forint értékű dica, melynek segítségével a különböző gazdasági ágaktiol származó jö­vedelem nagysága összehasonlítható. Ez a dica nem valamilyen áru­cikk (pl. ökör vagy bor) konkrét piaci értékét, hanem az adott gaz­dasági ág termeléséből adódó tiszta jövedelmet jelöli. Ennek követ­keztében az 1707. évi adórendszer mind a társadalom vagyoni rétege­ződésének feltárását, mind a gazdasági tevékenység, a termelés vo­lumenének meghatározását lehetővé teszi. A dica-összeírás szerint leggazdagabb megyék: Zemplén, Sáros, Gömör, Szatmár és Nógrád. A dica-rendszer alapvetően demokratikus: mentességre, a katonai szolgálaton kívül, semmiféle jogcímet sem ismernek el. A hadsereg­ben szolgáló parasztkatonák gyakorlatilag csaknem teljes adózási kedvezményt — mentességet — élveztek. A legtöbb nemeskatonát, tehát olyanokat, akik személyesen szolgáltak, és nem zsoldost küld­tek maguk helyett a hadseregbe, Nógrád, Szepes, Nyitra és Szatmár megye, míg a parasztkatonák nagy tömegét Szabolcs, Zemplén és Abaúj megye állította ki. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom