Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Henkey Gyula–Kalmár Sándor: Adatok Nógrád megye népességének etnikai embertani vizsgálatához

ta palócok között a turanidon és a pamírin kívül a többi típus elő­fordulása nem jelentős, és a finnugorokkal és a szlávokkal kap­csolatba hozható keletbalti típus előfordulása csak 6,8%, csak kis mértékben haladja meg a honfoglalókra jellemző 4%-ot (LIPTÁK 1958). Méretek és jelzők szempontjából az összes palócok is eléggé egy­ségesek, elsősorban a testmagasságnál, az ülőmagasságnál és a nők orrmagasságánál mutatkozik eltérés a tiszta palócokhoz képest, ugyanis az egyéb palócok átlagban alacsonyabb termetűek és a nők orrmagassága kisebb. Morfológiai jellegek szempontjából az orrpro­fimái és az állkapocsszögletnél van eltérés a tiszta palócokhoz ké­pest. Ennek oka, hogy az egyéb palócoknál mindkét nemnél gyako­ribb a konkáv orr és a kiugró állkapocsszöglet. Hajszín szempontjá­ból az összes palócok is egységesek, a barna-fekete hajszín csak a barnai és a rimóci férfiaknál kevesebb 1—'2%-íkal a 95%-nál. Szemszín szempontjából a tiszta palócokhoz képest a nőknél alig van eltérés, a férfiaknál viszont lényegesen több a világos (kék, szürke) szemszín előfordulása, a bujáki és a mátraszőlősi férfiaknál a vilá­gos szemszín gyakoriság szempontjából az első helyen áll. Taxonó­miai szempontból az egyéb palócok között kissé csökken a turanid és a pamíri típus előfordulása, és ezzel párhuzamosan Barna kivételé­vel emelkedik az erősen kevert, meghatározatlanok és kisebb mér­tékben (Buják kivételével) a keletbalti jellegek gyakorisága is. A méretek és jelzők átlagai szempontjából a lucfalvai szlovák származásúak is alig térnek el a tiszta és az összes palócoktól. A t­próba eredményei alapján a tiszta palócokhoz képest kizárólag a férfiak homlokszélességénél mutatkozik eltérés, és az is csak szig­nifikáns. A Snedecor féle F-próba értékei azt mutatják, hogy a luc­falvaiak és a tiszta palócok varianciái között csak a férfiak homlok­szélességénél és a nők fej jelzőjénél mutatkozik szignifikáns eltérés, az összes pa^cokhoz képest pedig egyik jellegnél sincs szignifikáns eltérés. Egyes morfológiai jellegek megoszlásában már nagyobb el­térés mutatkozik. A lucfalvai férfiaknál gyakoribb a lekerekített já­romcsont, mint a palócoknál, mindkét nemnél kissé gyakoribb a keskeny orralap, férfiaknál több a kiugró, nőknél a gyenge állka­pocsszöglet, férfiaknál gyakoribb a konkáv és kevesebb a konvex orr, míg a lucfalvai nőknél e téren éppen fordított a helyzet, több közöttük a konvex és kevesebb a konkáv orrú, mint a palócoknál. A lucfalvai férfiak szemszínének megoszlása közel áll az egyéb pa­lócokhoz, a tiszta palócoktól viszont eléggé eltér, a lucfalvai nőknél viszont a kevert (zöldes) szemszín lényegesen gyakoribb, mint a palócoknál. A hajszínnél alig van eltérés, a lucfalvaiaknál is mind­két nemnél 90%-on felül van a barna-fekete hajszín előfordulása. Taxonómiai szempontból bár számottevő a lucfalvaiak között a kö­zépázsiai eredetű pamíri és turanid típus előfordulása, de azért ke­vesebb, mint a palócok között, és említeni kell, hogy az eltérés e té­ren a tiszta palócoktól nagyobb mértékű. A keletbalti típus 4,2%-al gyakoribb, mint a palócoknál — a tiszta palócokhoz képest az elté­rés 5,7% — és feltűnően nagy a taxonómiai szempontból erősen ke­vert meghatározatlanok száma. 192

Next

/
Oldalképek
Tartalom