Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Henkey Gyula–Kalmár Sándor: Adatok Nógrád megye népességének etnikai embertani vizsgálatához

Bár a lapponoid típus tiszta formában nem olyan gyakori, hogy részletes jellemzést adhassunk, de néhány jelleget azért megemlítünk: kisközepes vagy alacsony termet, középhosszú, széles, hyperbrachycephal-brachycepal fej, alacsony, széles, euryprosop arc, domború homlok, az arc síkjából gyengén kiemelkedő, rövid, konkáv orr, a subnasalehoz képest alul eredő orrszárny és alacsony áll. Megjegyezzük, hogy a lapponoid jellegek lényegesen gyakrabban észlelhetők a nőknél, mint a férfiaknál. Az alpi és a lapponoid típus között inkább csak fokozati eltérés van, egyéb típusokkal való keveredés esetén az alpi és a lapponoid jellegek egymástól való elhatárolása egyes személyeknél nehézségeket okoz. Tekintettel arra, hogy az alpi típus a palócok között tiszta formában csak ritkán és főleg nőknél észlelhető, itt csak a lapponoidoktól való fokozati eltérésekre mutatunk rá, melyek a kissé magasabb termet, erősebb csontozat és izomzat, erős hízási hajlam, a fej és az arc kissé nagyobb méretei, magasabb áll, az arc síkjából kissé jobban kiemelkedő orr, a járomcsont testének fokozott lekerekítettsége, gyengén fejlett állkapocsszöglet, a subnasalehoz képest alul eredő orrszárny nem jellemző. A mongoloid jellegek markáns formában inkább csak a nőkné" észlelhetők (67. kép). Bár a mongoloidok előfordulása kissé nagyobb, mint a Duna—Tisza közén, de távolról sem olyan gyakori a palócok között, mint ahogy azt BARTUCZ vélte, aki szerint a palócságban a mongoloidok gyakorisága egyes községekben 20—25 százalékra is felemelkedik. Meg kell említenünk, hogy BARTUCZ Őrhalmot, Hugyagot és Rimócot azok között említi, melyekben különösen sok mongoloid arccal találkozhatunk. Az uráli (europoszibirid) típust tiszta formában nem észleltük. Az egyes típusokat és a kevert formákat a műmelléklet képeivel mutatjuk be. A palócok az 1—87., a lucfalvai szlovák származásúak a 88—96. képeken láthatók. A képen bemutatott egyének méreteit a 30. táblázatban adjuk meg. D) A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK EGYÜTTES ÉRTÉKELÉSE A tiszta palócok a méretek és jelzők átlagai szempontjából meglepően egységesek, az átlagos szigma ráció eredményei szerint is eléggé homogének és a variancia analízis terén sem mutatkozik szignifikáns (jelentős) eltérés a jellegek túlnyomó többségénél. Hajszín szempontjából a tiszta palócok feltűnően egységesek, a barna-fekete hajszín aránya mindkét nemnél és minden községben 95 százalék felett van. A szemszín megoszlásának aránya is eléggé egységes, mindkét nemnél és minden községben a világos (kék, szürke) előfordulása a legritkább, a máttramindszenti férfiak és a karancssági, őrhalmi nők kivételével a barna szemszín a leggyakoribb, a kevert (zöldes) szemszín a fenti kivételek mellett középső helyen áll. Taxonómiai szempontból a honfoglaló magyarság törökös elemeivel kapcsolatba hozható típusok — a turanid, a pamíri és az előázsiai — együttes előfordulása megközelíti a LIPTÁK (1958) által a honfoglalók koponyáinak vizsgálata alapján kimutatott százalékot. A tisz191