Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Henkey Gyula–Kalmár Sándor: Adatok Nógrád megye népességének etnikai embertani vizsgálatához

tékű. Bár a szőke (A—L) hajszín előfordulása Lucfalván is csak 2,4, illetve 2,2 százalék, de az átmeneti, általunk szőkésbarnának neve­zett M— О árnyalatok gyakorisága kissé nagyobb, mint a palócok­nál. Hangsúlyoznunk kell, hogy Nógrád megye egyike hazánk azon területeinek, ahol felnőtteknél a sötét hajszín előfordulása feltűnően nagy mértékű. C) A NÉPESSÉG TAXONÓMIAI ÖSSZETÉTELE A jellegek variációja A vizsgált férfiak kilenc méretével és három jelzőjével kapcsolat­ban kiszámítottuk a meghatározható szigma rációkat, vagyis a jel­legek szórását az egész emberi faj megfelelő szórásának százaléká­ban fejeztük ki. A kapott értékek a 28. táblázatban láthatók. A mé­retek és jelzők átlagos szigma rációi szerint a palócok és a lucfal­vaiak eléggé homogének. A palóc községek közül az átlagos szigma ráció legalacsonyabb értékeit a mátramindszentiekkel kapcsolatban kaptuk. A kilenc méret átlagos szigma rációja 88,08, a három indexé pedig 82,31. A taxonómiai elemzés eredményei A taxonómiai elemzést LIPTÁK PÁL módszerével (1962) végez­tük el. A vizsgált egyének a túlnyomónak minősített jellegegyüttes alapján kerültek egy-egy típusba, illetve a meghatározatlanok kö­zés. Az elemzés eredményeit a 29. táblázatban közöljük. A palócok között bárom típusnak, a turanidnak, a pamirinak és a keletibaltinak van nagyobb jelentősége a népesség összetételében. A turanidok között leggyakoribb az alföldi változat. Ezeknél a ter­met nagyközepes vagy magas; a fej enyhén hosszú, széles vagy igen széles, brachy-, hyperbrachycephal ; az arc széles, igen széles, közép­magas, euryprosop; a homlok meredek; az orrhát egyenes; az arc síkjából közepesen kiálló; a járomcsont teste enyhén lapos; a tarkó enyhén domború; a hajszín barna, fekete; a szemszín barna vagy zöldes. Jellegzetes képviselőit a 10—16 képeken mutatjuk be. (Meg­említjük, hogy Lipták ezt a változatot cromagnoid C-nek nevezi.) A 18—21. képeken látható egyének a jellegek túlnyomó többsége tekintetében az alföldi típushoz sorolhatók, de a 18. képen az orr­hát a közepesnél erősebben kiemelkedő, a 19. képen látható nő orra enyhén konkáv, a 20. képen bemutatott férfi tarkója lapos, a 21. ké­pen látható nő orrcsúcsa pedig enyhén felálló. Nógrád megyében is előfordul a turanid típusnak erősen andronovói jellegű változata is (4—9. kép), melynél a termet kifejezetten magas, az alkat igen erő­teljes, a fej és az arc méretei átlagban kissé nagyobbak, mint az al­földi változatnál. Gyakori a turanid és a pamíri típus átmeneti for­mája is. Turanid túlsúly mellett e változat a 22—27. képeken látható. A tiszta pamíri típus aránylag ritkán fordul elő (37—39. kép). Jellemző a nagyközepes termet, középhosszú-rövid, széles-középszé­les, hyperbrachy-brachycephal fej, enyhén széles, középszéles, kö­189

Next

/
Oldalképek
Tartalom