Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)

Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása

vármegyéről készült (tehát a december végén felszabadított szobi járás adatait is tartalmazta) megállapításai hűen tükrözik a mai Nógrád megye felszabadulás utáni helyzetét. (209) A nyilasok által szított háborús hisztéria következtében a megyéből mintegy 2500—3000 ember menekült el, és ezek közül 1945. június 30-ig mintegy 1000 még nem ,tért vissza, A faji okokból és politikai meggyőződésük miatt elhurcoltak, és a különböző haláltáborokba deportáltak száma megközelítette az 11000 főt, akik közül alig 4000 maradt életben és tért haza otthonába. Mintegy 500— 600 főre tehető az egyéb háborús cselekmények következtében meghaltak száma, és így a megye emberéletben elszenvedett vesztesége 8—9000 volt, a megye összlakosságának mintegy 4—4,5 százaléka. (210) A felszabadítást megelőzően, illetve a felszabadítási harcok során a megye 58 községét és városát érte légitámadás, közülük kettőt több mint tízszer. A földi harcoktól szenvedett községek és városok száma meghaladta a 80-at, és bár ezeknek közel fele csupán egy-két napig volt hadszíntér, a harcok során a megye lakóházainak 20 százaléka (7000 lakás) megsérült. (211) Az Építés és Közmunkaügyi Minisztérium Balassagyarmatot és a megye járásait „rombolt"-nak nyilvánította. (212) A hadműveletek során a megye közellátási helyzete aggasztó volt. Az élet megindítását ugyanakkor rendkívül megnehezítette, hogy a közlekedés a megyében szinte teljesen megbénult. A felszabadulás időpontjában az akkori megye mintegy 1000 km-nyi úthálózata siralmas állapotban volt. A harcok következtében a főutak — de még a kisebb jelentőségű mellékutak is — járhatatlanná váltak. Egyes útszakaszokat mesterségesen szántottak fel, máshol úgyszólván 100 méterenként bomba és aknatölcsérek szaggatták fel az úttestet. A hidak nagyrészét a visszavonuló németek megrongálták és a legfontosabbakat — mintegy 90-et — felrobbantották. Egyik községből a másikba közúti járművel egyáltalán nem, de sok esetben gyalogosan is nehezen lehetett eljutni. Az utak, szántóföldek és erdők tele voltak gépkocsi, harckocsi és ágyúroncsokkal, telepített, vagy csak szabadon otthagyptt aknákkal, szétszórt lövedékekkel. (213) Súlyosbította a közlekedési helyzetet, hogy a visszavonuló fasiszta romboló különítmények a vasúti talpfákat vandál módon felszaggatták, a távíró oszlopokat kidöntötték, a vasúti mozdony és kocsiparkot elrabolták, lehetetlenné téve a vasúti közlekedést és szállítást. (214) Nem is annyira a felszabadulással együtt járó harci események, mint inkább a megszálló német csapatok semmit sem kímélő rombolásai, és a menekülésüket megelőző rablás végtelenül nagy károkat okozott az akkor a megye iparát jelentő salgótarjáni iparmedence bányáiban, és gyáraiban is. Az üzemek leszerelése és nyugatra hurcolása lényegében már 1944 közepén megkezdődött. A hadiüzemekké nyilvánított gyárak mun166