Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 22. (1976)
Tudományos dolgozatok, tanulmányok - Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása
Irány Ipolyság, december 10-12 Kravcsenko páncélosai tehát december 9-én estére Drégelypalánknál elérték az Ipolyt, és velük egyidőben, tőlük keletre — Balassagyarmat felszabadításával — Plijev harckocsizói és kozákjai is kiértek a folyó balpartjára. Közöttük azonban az ellenségnek egy — területileg ugyan nagy, de viszonylag nem számottevő erővel védett, és a túlpartról kellően nem biztosított — mintegy 20 km hoszszú és 5—8 km mélységű hídfőállása maradt. A folyó az állandó esőzések következtében nagymértékben megáradt, szélessége helyenként elérte a 300—400 métert, a hidakat az ellenség, visszavonulása után felrobbantotta. A 6. gárda harckocsihadsereg katonái a többnapos szakadatlan harc következtében fáradtak voltak, a harckocsik zsákmányolt üzemanyaggal futottak, a lőszer javadalmazás sürgős kiegészítésre szorult. Ebben a helyzetben — bár a következő cél a folyó túlpartján fekvő Ipolyság elfoglalása volt — a harckocsihadsereg parancsnoka nem erőszakolta az azonnali, menetből való partot-váltást. A harckocsizók 10-én pihentek, karbantartást végeztek, kiegészítették lőszer- és üzemanyagkészletüket, a hadtest-törzsek pedig elkészítették a további támadás terveit. A csapásmérő csoportosítással szemben Szentendre—Szob vonalában a 357. német gyaloghadosztály; Szob—Nagybörzsöny körzetében a 2. magyar páncélos hadosztály; Bernecebaráti, Ipolyvisk, Kistompa, Ipolyság szakaszon pedig a 18. SS páncélosgránátos hadosztály, a „Dirlewanger" különleges SS dandár és a 8. péncélos hadosztály rendezkedett be védelemre. (95) Az ellenség különösen Ipolyság előterében erősítette meg védelmét, mert a város elvesztése megnyitotta volna az utat a szovjet csapatok előtt a Kisalföld felé. Hontot a németek harckocsikkal és rohamlövegekkel, Tesmagot tüzérséggel és aknavető ütegekkel is védték, és megerősítették az Ipoly folyó mögött Ipolyszék—Ipolybalog—Ipolyhídvég vonalában kiépített védelmi vonalat is. (96) Ipolyság felszabadítása a 6. gárda harckocsihadsereg 9. gépesített hadtestére várt. Volkov altábornagy hadtest-parancsnok elhatározása az volt, hogy a várost két irányból egyidejűleg indított támadással szabadítja fel. Az Ipoly bal partja mentén nyugati irányban a 46. gárda harckocsidandár a 31. gárda gépesített dandár támogatásával Honton és Bernecebarátin keresztül frontális támadást indít Ipolyság irányában, a 18. gárda gépesített dandár alegységeinek ugyanakkor a folyó jobbpartjára átkelve Ipolyhídvég—Ipolynyék irányában indított szárny csapással kell segítséget nyújtania a másik két dandár támadásának sikere érdekében. (97) Az első akadály Hont község volt. A Börzsöny északi nyúlványai itt egészen a folyóig érnek, az Ipoly szűk völgyében a harckocsik számára alig volt manőverezési lehetőség. Az utakat az ellenség elaknásította, az átjárókat tüzérségi tűzzel biztosította, és így a megye legnyugatibb községének elfoglalása nagyon nehéz feladat volt. 135