Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Kapros Márta: A keresztelés szokásai az Ipoly menti falvakban

122. Rántottleves, 2-3 tojás beleverve. 123. Zöldségleves reszelt tésztával. 124. Kifőzött metélt tészta. 125. Ez utóbbit csak örhalomban, Hugyagon és Ludányhalásziban említették nagyobb gyakorisággal, inkább csak a jómódú családoknál. 126. Ez Patakon és Dejtáron négy ágból volt fonva. 127. A morvány elnevezésre csak Litkén találtam adatot, „öt ágbul készült, jó könnyű tésztábul. Négyet összefontunk, az ötödiket megsodorva körül. Lakodalomkor is ilyet süttünk." 128. Szalakálival készült aprósütemény, amit cifrauasakkal kiszagattak, vagy csak négyzetesre vágták és átlósan áthajtották. Ipolyszögön csillagos volt a neve. 129. Keménycserép tányér. 130. „Három ágbul fontam, eggyel meg körülkerítettem" (Dúló Jánosné, sz. 1897). 131. Örhalomban, Hugyagon már az első világháború idején kezdtek mást hívni. Az indítékot itt nem sikerült egyértelműen felderíteni. A többi községben a 40-es évektől számolhatunk ilyen tendenciával. 132. A bérmakeresztszülőket, ha beszéltek velük, szintén „keresztapám"-nak, ,,keresztanyáménak szólították, s ugyanez a megnevezés illette meg a gyermek testvéreinek bérmakeresztszüleit is. Azonos gyakorlatot figyelt meg a közeli Piliny községben Nyáry Albert (Vö. NYÁRY A., Piliny néprajzi vázlata. Néprajzi Értesítő, X. 1909. 132. 1.). 133. Vö. FÉL E., Egy palóc házasságelőtti szokásról. Ethn., LII. 1941. 250—260. 1. 134. Ludányban pl. az 1910-es években a leány keresztanyjának 1-2 tyúkot és hét tál különböző féle süteményt illett vinni. 135. „Drága vót, 12 pehgölös. Avvót aztán a menyecskének a letjelesebb kendője. A legelső ünnepeken viselte" (Csósza Istvánné, sz. 1915). 136. Adataim csak a főbb momentumokra utalnak. A lakodalom részletes felgyűjtésére volna szükség, hogy minden feladatukat pontosan rögzíteni tudjuk. 137. „Nagyon finom vajas kelett tésztábul süttük. A torták helyett vót ez. Csaknem méter hosszú vót, gyertyák égtek rajta. Olyan cifraságok vótak rá tésztábul csinyálva: kis madarak. Vót rendes csőrük meg szemük. Meg papírbul rózsa, szekfű rajta" (Drajkó Istvánné, sz. 1916). Dejtáron fenyőágakkal, pántlikákkal díszítették. 138. Itt sorolom föl azokat az adatközlőket, akiktől a leggazdagabb anyagot sikerült gyűjtenem. A társadalmi, vagyoni hovatartozást jelző utalások jobbára a két világháború közötti időszakra vonatkoznak. Drégelypalánk: Benkó László r.k. iparos (sz. 1940), Csósza Istvánné Csókás Erzsébet r.k. szegényparaszt (sz. 1915), Drajkó Istvánné Zábrádi Margit r.k. szegényparaszt (sz. 1916), Drajkó Jánosné Vilt Veronika r.k. iparos (sz. 1908), Pásztor Józsefné Kovács Veronika r.k. szegényparaszt (sz. 1895); Nagyoroszi: Dúló Jánosné Gyürki Mária r.k. nemes, nagygazda (sz. 1897), Schneider Nándorné Szaibert Mária r.k. nagygazda (sz. 1900); Ipolyvece: Mestra Károly r.k. iparos (sz. 1948), Unatényi Miklósné Molnár Erzsébet r.k. középparaszt (sz. Ï898). Patak: Dlősi Istvánné Mák Margit r.k. középparaszt (sz. 1919), Mák Boldizsárné Holla Erzsébet r.k. középparaszt (sz. 1938), Mák Lajosné Mák Margit r.k. szegényparaszt (sz. 1921), Mák Nándor r.k. középparaszt (sz. 1895), Mák Nándorné Mák Franciska r.k. középparaszt (sz. 1898), Nagy Gáspárné Mák Rozália r.k. szegényparaszt (sz. 1906), Varga Istvánné Mák Erzsébet r.k. nagygazda (sz. 1903). Ipolyszög: Csima János r.k. szegényparaszt (sz. 1905), Csima Jánosné r.k. szegényparaszt (sz. 1911). Csesztve: Bagyinszki Pálné Prazsák Mária ev. szegényparaszt (sz. 1896), Rozina Jánosné ev. középparaszt (sz. 1912), Szklenár Jánosné Tálas Erzsébet r.k. szegényparaszt (sz. 1889). Örhalom: Ballá Ignácné Hegedűs Ilona r.k. nagygazda (sz. 1899), Bernáth Józsefné Hegedús Julianna r.k. nagygazda (sz. 1905), Fábián Györgyné Járja Márta r.k. nagygazda (sz. 1908), Hegedűs Mihályné Fábián Angéla r.k. nagygazda (sz. 1901), Hegedűs Sándorné Bernáth Magda r.k. nagygazda (sz. 1926), Kanyó Ferencné Kanyó Julianna r.k. varrónő (sz. 1932), Kanyó Ferencné Varga Márta r.k. középparaszt (sz. 1913), kanyó Józsefné Fábián Erzsébet r.k. szegényparaszt (sz. 1895), Márton Andrásné Bernáth Jolán r.k. nagygazda (sz. 1916), Varga Istvánné Bernáth Erzsébet r.k. nagygazda (sz. 166