Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Zólyomi József: Az állattartással kapcsolatos építmények Észak-Cserhát falvaiban

A paraszti telken az istálló helyét a belső telek nagysága, az azon elhelyezett lakóépületek száma és elhelyezése szabta meg. A legáltalánosabb elrendezési forma az volt — különösen a nagyobb gazdáknál —, hogy az istálló egy fedél alatt épült a lakóházzal. Ebben az esetben az istálló közvetlenül a kamra után következett. (6. kép) A birtokaprózódás következtében a belső telek is több részre osztódott. Ezzel az istállók elhelyezésének hagyományos rendje felbomlott. Az istállókat oda építették ahol éppen hely volt. Egy községen belül is számos változatával találkozhatunk. Kerülhetett a lakóházzal szembe, az udvar végére a pajta mellé. Arra is találtunk példát, ahol nagyon kicsi volt a telek, hogy az utca másik oldalára, a lakóházzal szemben építették az istállót. (Cserhátsurány). Az istállók száma gazdaságonként általában egy volt. Ez alól kivételt képez őrhalom. ahol a módosabb családoknak a falutól 600—800 méterre levő Szállásket tben is volt istállójuk. A mezőgazdasági munkák megkezdésétől az őszi betakarításig az igázásra használt lovakat és ökröket kötötték be ide éjszakánként. Ritkán fordult elő vidékünkön, hogy valakinek két istállója lett volna. A vagyoni különbségek inkább az istálló méretében jelentkeztek. Nagyobb méretű istállójuk a 15—20 holdas gazdáknak volt, ezekben 8—10 darab ló és szarvasmarha и elfért. A fertályos (negyedtelkes) gazdák csak 3—4 darab marha elhelyezésére alkalmas istállókat építettek. Az állatok istállóban történő elhelyezésére két változatot ismerünk. A legelterjedtebb elrendezési forma az, amikor az állatokat a bejárati ajtóval szemben levő hosszanti falhoz épített jászolhoz kötik. A másik változat szerint az oldalsó falakhoz is jászolt építenek, hogy így több állatot tudjanak elhelyezni. Gyűjtéseink során nem akadtunk nyomára annak a XVIII. századi általános gyakorlatnak, hogy a lovakat és szarvasmarhákat külön istállóban tartották volna. Még ha két istállója is volt a gazdának, akkor is vegyesen helyezte el benne az állatokat. A lovakat a baloldali fal mellé kötötték, ezek mellé az ökrök, majd a tehenek és növendékállatok kerültek. A lovakat a szarvasmarháktól strajfával választották el. Ez egy kb. 3 méter hosszú rúd, melynek egyik végét a jászolra tették, a másikat pedig a mennyezetről lelógó lánc tartotta. 6- kép A lakóházzal egy fedél alatt épült istálló elhelyezése. Cserhátsurány, 1957 81