Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Valter Ilona: Pásztó, a középkori mezőváros

3. kép A gótikus kápolna mérműves ablakai a Szent Lőrinc plébániatemplom déli oldalán (Mihalik Tamás jelvétele) műves ablakokkal (3. sz. kép). A kápolna belsejében a Rátót nemzetség címerével díszített ülőfülkék vannak. — A templom mellett lévő szép barokk plébániaépület szintén középkori eredetű. A középkori oklevelek több pásztói plébánost említenek, egyszerre több pap neve is fennmaradt. 1332-ben Domokos és Lajos a Szent Lőrinc egyház papja, még ez évben István pap neve is fennmaradt.

21 1459ben István plébános, Bertalan altarista, György és Pál káplán nevével találkozunk.

22 Ezekből az adatokból a hívek nagyobb számára, s ebből következően a város nagyobb lélekszámára következtethetünk. Gótikus eredetű a plébánia mellett levő, ma kántorlakás céljait szolgáló épület is. Boltozott pincéjébe faragott kőből készült kapu vezet, ablakai gótikusak. Kutatása és helyreállítása még a jövő feladata. Az 1793-as térkép itt jelöli az iskolát (Shola, lásd 1. sz. képen). Ezt a középkori eredetű házat valóban az iskolával azonosíthatjuk. Mihály nevű iskolamesterét 1529-ben említik, mint igen jó tanítót.

23 Az eredetileg bencés, majd a ciszterci rend kezébe került monostorról már szóltunk. Kiásott falait romkertszerűen mutattuk be, növényzettel pótolva a kiszedett falakat. A romkert tervezője H. Vladár Ágnes építészmérnök volt. A romkert melletti barokk kolostorépület földszintjén Helytörténeti Múzeum ismerteti a város és az apátság történetét (4. sz. kép). Pásztó város közepén, ma már azonosíthatatlan helyen — fürdőház is létezett a XV. század elején, Budai Mihály birtokában, akitől Kazai Kakas Gyula 1417-ben 47 forintért megvette azt.

24 59