Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)
Valter Ilona: Pásztó, a középkori mezőváros
Valter Ilona Pásztó, a középkori mezőváros A Mátra és a Cserhát hegység találkozásánál, a Zagyva folyó völgyében fekszik Pásztó nagyközség, járási székhely. Földrajzi fekvése rendkívül kedvező: a két hegység tövében, a folyó által megnyitva az Alföld felé. E tény is magyarázza, hogy már ősidők óta lakott hely volt. Neolitikus, bronzkori, vaskori lelőhelyek ismertek a község környékéről. A honfoglalás után a fejedelmi, majd a királyi család birtokába került a vidék. Egyes források szerint már Aba Sámuel idejében volt itt királyi udvarház. 1 Biztos adatunk erre vonatkozólag csak 1135-ből származik, amikor II. Béla oklevélbe foglalta a Lampert ispán, valamint neje és fia által bozóki birtokán Felicián esztergomi érsek idején emelt monostor részére az alapító, és mások által adományozott birtokokat. E fontos korai oklevél arról tudósít, hogy Pásztón ebben az időben volt egy királyi curia, és egy kezdetleges település- preadium Pásztó néven. 2 Anonymus is nevezetes helyként beszél Pásztóról, ahol Árpád és vezérei: Hulek és ennek két fia, Zsolt és Kadosa megpihentek, mielőtt Nógrád és Nyitra elfoglalására indultak. 3 Ebből az adatból következik, hogy III. Béla idejében Pásztó helység mindenképpen létezett. „Villa" jelöléssel csak a Váradi Regesztrumban (1205—1235) szerepel Pásztó/ 1 Ismerünk azonban a korai Árpád-korból olyan okleveleket, amelyek nem a helységtől, hanem annak monostoráról beszélnek. II. Béla 1138-as, a dömösi prépostság javait gyarapító oklevele írja, hogy a prépostság Abád nevű halastava közös a pásztói apáttal. 5 Ezen kívül van egy másik, sokat vitatott adat, mely szintén a pásztói apátságról beszél. 1131—1150 között járt Pásztón egy Cerbanos nevű szerzetes, és az monostor könyvtárában két görög egyházatya: Maximos ез Ioannész Damaszkénosz görög nyelvű filozófiai munkáit lefordította latinra, a fordítást — mivel előzőleg a pannonhalmi apátság vendége volt — Dávid pannonhalmi apátnak ajánlotta. 6 Történeti irodalmunk az apátsági könyvtárban lévő görög nyelvű kéziratok alapján görög (bizánci) monostorként tartotta számon a korai pásztói apátságot, 7 egyes nézetek szerint viszont bencés szerzetesek éltek itt. 8
