Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

A. Kozák Éva: A hollókői vár kutatása

A vár legtámadhatóbb pontja a keleti oldalon volt, így itt fokozottabb megerősítésre törekedtek a vár építői. A palota délnyugati szöglete és a torony déli fala közötti területen több periódusra utaló beépített erősítő falakat tártunk fel. A belső vár keleti fala és a torony közötti szögletben „D" formájú aknát találtunk, melynek alját habarccsal simították le. A lehulló csapadékot ebben az 1 m mély aknában fogták fel, és a torony leegyenesített falán át, faragott részletekből kiképzett lefolyónyílááon át továbbították a köralakú vízgyűjtőbe. (12—13. kép) A következő módszerrel alakítot12. kép. Faragott lefolyónyílás részlete ták ki: a sziklából helyét kirobbantották, a faragott quaderekből kiképzett kútkáva és a szikla közötti részt agyaggal tömítették. Ilyen módon készítették a külső vár vízgyűjtőjét is. A belső vár ciszternájának keleti része erősen kiromlott. A quaderek befelé ívesen hajlanak, ez jelzi, hogy fedett volt. Tetején, nyíláson át lehetett a vizet kimerni. A vízgyűjtő feltárását még nem végeztük el, balesetveszély