Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Vonsik Ilona: A Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum történeti dokumentációs gyűjteménye és adattári anyaga

a forradalmi munkásmozgalom ellen ható, a mozgalom egységét megbontó, dezorganizáló erők tevékenységét bemutató írásos anyagot is. Biztató, hogy az alapvető törzsanyag már rendelkezésünkre áll, felmértük gyűjteményünk helyzetét, állapotát, tartalmát, terjedelmét s ismerjük írott és képelemeinek értékét, használhatóságát. Elemzéseinek során megállapítottuk, hogy a történeti dokumentációs irott anyagunk egy jelentős része nem kötődik Nógrád megyéhez, nem helytörténeti, hanem országos jelentőségű, jellegű anyag. Törekvésünk kell legyen a helyi vonatkozású plakátok, röplapok újságok felkutatása, gyűjtése, rendszerezése és hasznosítása. A felszabadulást megelőző politikai, történeti plakátanyagunk általában országos jellegű, csak a felszabadulás utáni, de méginkább az 1960-as évektől kiadott plakátjaink helytörténeti vonatkozásúak. Az iratok, igazolványok, fényképek (kivéve az arcképcsoprotot) kizárólag helyi anyagok. Általános gyűjtőkörünknek megfelelően elsősorban az új- és legújabb kor történetével, a forradalmi munkásmozgalom történetével, politikai, gazdasági — ezen belül is ipartörténeti — művelődési és irodalmi hagyományaink, emlékeink gyűjtésével foglalkozunk a történeti dokumentációs és segédgyűjtemény fogalomkörén belül. A kialakított gyűjtőkörön belül is elsőrangú szerepet szánunk a munkásmozgalom történeti és politikai, a munkáséletmóddal foglalkozó írott- és képemlékek gyűjtésének, beleértve a pártokat: MSZDP, KMP, MSZMP, SZDP, MKP, MDP, szakszervezeteket, ifjúsági és nőmozgalmat. Ezt fontosnak tartjuk annál is inkább, mert a haladó baloldali pártok közül csak a KMP-nek és az MDP-nek van írásos anyaga gyűjteményünkben, az MSZDP és SZDP életéből csak tagsági könyv, a Magyarországi Szocialista Munkáspárt tevékenységének bemutatása pedig csak visszaemlékezésekre korlátozódik. A szakszervezetek tevékenységét dokumentáló irat, igazolvány, fénykép és ujságanyagunk kutatásaink és gyűjtőmunkánk során kezd teljessé válni, bár ezen belül is dominál a bányászat. Az ifjúsági mozgalomnak írott- és képemléke a felszabadulás előtti időből alig van. Jóllehet az ifjúsági mozgalom, ha önállóan nem is lépett fel, de kapcsolódott a megye munkásmozgalmának akcióihoz. S elválasztani, kiszűrni az ifjúsági mozgalomra, annak szervezeteire vonatkozó tényanyagot — nehézségekbe ütközik. Véleményünk szerint, ha nem is tudjuk felderíteni az ifjúsági mozgalom tevékenységét bizonyító dokumentumokat, a munkásmozgalmi, párt- és szakszervezeti anyagok teljessé tételével bizonyos fényt deríthetünk a megyében kialakult, meghonosodott ifimozgalomról. Az egyik járható út ennek érdekében a legális kulturális és sportegyesületek tevékenységének feldolgozása. Hasonló a helyzet a nőmozgalom felszabadulás előtti és utáni fejlődésével, alakulásával. A felszabadulás előtti nőmozgalomról egy-egy fénykép, újsághír ad csak némi képet s olyan nagy munkásmegmozdulás, mint az 1926-os éhségmenet feldolgozott anyaga. Ma már ismeretes előttünk, hogy az illegális kommunista sejtek és a legális MSZMP tevékenységében szerepet játszottak a nők, az asszonyok is. Felvillan előttünk egy-egy kép az 265