Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)
Vonsik Ilona: A Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum történeti dokumentációs gyűjteménye és adattári anyaga
mikrofilmeket a múzeum írott segédgyűjtemény(e)i anyagában, az adattárban helyeztük el. Ujságfotók készültek eredeti nagyságban 1919—1944 közötti időszakot felölelve azon országos lapok oldalairól, melyek Nógrád megyére, a megye munkásságára, munkásmozgalmára, vagy a munkásság életmódjára vonatkozó cikkeket közöltek. Uj ságfotó készült a Népszavából 29 oldal a Bányamunkásból 100 oldal az Építőmunkásból 22 oldal az Üvegmunkásból 13 oldal a Vas- és Fémmunkások Lapjából 11 oldal a Szakszervezeti Értesítőből 13 oldal Ezeken kívül kisméretű ujságfotó készült a Nógrádi Hírek, a Nógrádvármegye, Pásztó és Vidéke, valamint Salgótarján és Vidéke című helyi lapok egy-egy oldalairól. Az ujságfotók szintén az Adattárban nyertek elhelyezést. Adattári anyagunk, mint írott segédgyűjtemény 1799 tételből áll, (1959—1970-ig 940 db) összesen 39.186 oldal terjedelemben. E segédgyűjtemény kb egynegyedét a kisebb-nagyobb (1—90 oldalig) terjedelmű életrajzok, életrajzi visszaemlékezések teszik ki. A múzeum e gyűjteményével az elmúlt évekig foglalkozó muzeológusai — feljegyezni, ami még feljegyezhető jelszóval — röviden— egy-két oldal terjedelemben örökítették meg a jövőnek megyénk munkásmozgalmában szerepet játszó veteránok élettörténetét. 1973-tól évenként 2—4 „hétköznapi" forradalmár életét írjuk le részletesen beleépítve a munkáséletmódot (a gyermekkort, a munkássá válást stb.). A tudatosan kiválasztott személyek 1945-ös párttagok, vagy a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosai. Az így írott életrajzok 30—40 oldal terjedelműek s tartalmilag gazdagabbak, mert nemcsak a puszta tények távirati stílusban való felsorolása adja az illető életútját, hanem a mélyebb okok szélesebb értelmezést, általánosításra lehetőséget, módot adnak. A nagy terjedelmű adattári segédgyűjteményünk életrajzon, viszszaemlékezésen kívüli része — mintegy háromnegyed rész — igen széles témakört ölel fel. Ezen belül is leggazdagabb a Nógrád megye és Salgótarján történetéhez szorosan kapcsolódó résztanulmányok, adatok, adalékok együttese. Ezek a feldolgozások felölelik a megye, vagy Salgótarján gazdasági, társadalmi, politikai kulturális és szociális fejlődését a honfoglalástól napjainkig, sokoldalúan tárgyalják egy-egy részterület helyzetét igen sok forrásanyagot feldolgozva. örvendetesen szaporodott a község-, üzem-, és termelőszövetkezet történetek száma s a tanulmányok történeti hűsége alig hagy kívánnivalót maga után. Hasonló az iskola és úttörőcsapatok története írásának helyzete. E fenti történetek írásának fellendülését nagyban elősegítette és elősegíti napjainkban is az évenként kiírásra kerülő helytörténeti pályázat. 263