Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)
A. Kozák Éva: A hollókői vár kutatása
és dél felé tart a határvonal. Délről ismét a Garaab-i acclésia földje található, és Zeleus földje (Mátraszőlős), kelet felé Barkán (Nagybárkány), ettől északra pedig Almás földjét említi. Ez utóbbi Hollókő tartozéka. Északon Megér (Nógrádmegyer) földjével határos, majd a határvonal nyugatra tart és itt egy kis úton megy át, mely Lucen (Lucfalva) felé vezet. A határ ismét Swnteluk-hoz tart, majd innen északra, és itt Looch (Nagylóc) földjével határos. Innen kicsit keletre tér el, s egy régi utat érint. Ez az út véleményünk szerint Ecsegen, Hollókőn át Szécsény felé vezető út. Észak felől határos Nogrymoch (Rimóc) és Looch közt Warad-ig húzódott, és itt szomszédos volt Zechen (Szécsény) földjével. Nyugat felé a határvonal Nogrymoch földjének határáig terjedt. Az oklevélben található falunév legtöbbje megtalálható ma is a vár környékén. Kivételt képeznek Zsuny és Almás helységek, melyek a török korban pusztultak el, 1570-ben már puszták. Ma Zsuny- és Almáspuszta utal az egykori falura 5 . Csák Máté 1321-ben bekövetkezett halála után, Szécsényi Tamás megszerezte Szőlős, Baglyaskő, Somoskő, Stregova várakat a hozzátartozó birtokokkal. Nagy birtokokat szerzett Erdélyben is. Erdélyi vajda 1341—42 között, és 1347-től haláláig 1354-ig országbíró. A család tagjai a XV. század közepéig várunk birtokosai. A XV. század elején Szécsény, Hollókő, Salgó és Csővár a husziták kezére került. Hollókő várában egyezkedett Giskra huszita vezér 1442-ben Hont és Nógrád megyével. 6 Hollókő vára 1411-ben Szécsényi László tulajdonába került. Fia László 1439-ben Albert királytól kapott újabb birtokokat, és földjei a megye harmadára terjedtek ki. Fiú örökösei nem lévén 1455-ben vejeinek zálogosította el vagyonát. A záloglevél tartalmazza Szécsényi László uradalma Hollókő várának ekkor tartozékai: Puszta Almás, Zsuny, Bátka helység. A király Szécsényi László 1459-ben bekövetkezett halála után Guthi Ország Mihálynak és Losonczy Albertnek adományozta a birtokot. Az 1460—81. évek között Hollókő tartozékai voltak Ecseg, Konczhida puszta vámmal, Lócz és Farkas Almás. 7 Okleveles adatainkban a falu neve sehol nem szerepel. Az 1343ból származó oklevélben Szécsény, Rimóc és Lócz falu lelkésze mellett említik „Waralia", vagyis Váralja György nevű papját. 8 A vártól délnyugatra fekvő Előtyi dűlőn a felszínen előkerült Árpádkori kerámia- és paticstöredékek és egy feltárt szemétgödör utal a középkori falura. A közelében, a Pusztaveremdombon előkerült a falu egyeneszarodású temploma, kerítőfallal. 9 A mai falu központjában emelkedő egyeneszarodású, Szt. Márton tiszteletére szentelt templomról pillanatnyilag nem tudjuk, hogy középkori eredetű-e? A későbbiekben majd sor kerül megkutatására. A vár a XV-XVII. században A XIV. század közepétől Nógrád megyében a huszita háborúkat kivéve jelentősebb hadi események nem zajlottak le. A várak hadi 25