Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Vonsik Ilona: A Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum történeti dokumentációs gyűjteménye és adattári anyaga

ennek alávetett egyéneknek s csoportosulásoknak toborzását és tömörítését végezték, s mindezzel az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére, különösen pedig a munkásosztály un. proletárélcsapatának kizárólagos uralma erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat és szervezkedést kezdeményeztek és vezettek". A vádirat mintegy harminc oldalon tárgyalja, hogy kik jöttek haza külföldről, itthon kikkel vették fel a kapcsolatot, hogyan s kikkel szervezték meg a pártot és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségét, a Kommunista és az Ifjú Proletár című lapok kiadását. A vádirat szerint a Nógrád megyeiek a párt szervezésén túl terjesztették az illegális lapokat, szervezték a KIMSZ-t és a leventeellenes mozgalmat. S mindez titkos aknamunka, Moszkvából irányított szervezkedés. „A III. Internationale magyarországi sektiója, mint államellenes alakulat, illetve párt itt tényleg fennáll és létezik". — ismeri el a vádirat. A következő vádiratot 1931-ben adták ki 19, köztük 18 Nógrád megyei lakos ellen, kommunista szervezkedés miatt. Majd az 1932-ben kelt vádirat 48 Nógrád megyei kommunista érzelmű egyén ellen szól, akik ,,... az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására, megsemmisítésére, különösen a proletár néven ismert társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat kezdeményeztek és vezettek." A gyanúsítottaknál nagyszámban foglaltak le Társadalmi Szemlét és más illegális kommunista sajtóterméket, többek között a Kommunista című lapot is. A vádiratból kiderül az is, hogy nemcsak szervezkedésről volt szó a kommunista sejtekben, hanem elméleti munkáról, oktatásról is. Iratanyagunk között találjuk az endrefalvi római katolikus plébánosnak a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. Igazgatóságához írott levelét is (1933), amelyben figyelmezteti a címzettet, hogy az állam, az egyház és a Kőszénbánya Rt. érdeke is, hogy a „communizmus gyökeret ne verjen a munkásai közt". A felszabadulás után keltezett iratanyagaink között megtalálhatjuk a földbirtokok elkobzására, a földigénylő bizottságok alakulására és működésére vonatkozó dokumentumokat, valamint birtokleveleket; jegyzőkönyveket a nemzeti és az üzemi bizottságok választásáról, az igazoló bizottságok tevékenységéről, a falujárásról. Élelmiszer jegyek is találhatók gyűjteményünkben. Ritka és páratlan azoknak a dokumentumoknak a száma, amelyek a Magyar Kommunista Párt 1945—1948 közötti tevékenységére vonatkoznak. így pl. csak egy-egy példányban áll rendelkezésünkre a Magyar Kommunista Párt 1946, 1947, 1948. évi megyei konferenciájára szóló meghívó, vagy az MKP 1948-as IV. kongresszusára szóló küldöttigazolvány. Néhány levél Rákosi Máyástól, Révai Józseftől és Gerő Ernőtől a salgótarjáni MKP alapszervezetekhez. Dokumentumaink között csaknem teljes az 1950—1973 közötti tanácstagi és országgyűlési képviselői választások szavazócéduláinak gyűjteménye, melyet választói névjegyzék és választói megbízólevél egészít ki. 257