Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Kovács János–Say István: Száz éve született Seidner Mihály

mindig tovább- és továbbfejlesztette; másrészt, mert a technika csak jelenünkben jutott arra a fokra, hogy amit Seidner megálmodott, azt általános körben megvalósítsa. így a majd hat évtizedes gondolat előtt még nagy jövő áll.

30 összegezve: Seidner Mihály olyat alkotott, ami a nevét, míg az ipari civilizáció fennáll, feledhetetlenné teszi. S akik emlékeznek a tudósra, sohasem fognak megfeledkezni az emberről sem. Olyan korban élt, amikor a legnagyobbak sem JEGYZETEK Szerzők ezúton is köszönetüket fejezik ki Seidner Éva és Barcza Miklós örökösöknek egyes jelentős írásos és képdokumentumok szíves közzétételre bocsájtásáert, valamint az adatgyűjtésben nyújtott segítségükért. 1. Hevesi Gyula: Seidner Mihály. Magyar Tudomány. Űj folyam XIV. kötet. 1. szám. 1969. január. 2. Losonci Újság, 1918. augusztus 25. — Nógrád, 1966. október 9. — Nógrád, 1968. július 21. 3. Die Königliche Technische Hochschule zu Berlin. Abban az időben — s nagyrészt azóta is — csak nálunk nevezték a mérnökképzés intézményét egyetemnek, máshol főiskola (Hochschule) volt a neve, mégha a rangja egyetemi volt is. 4. Az akkori specializáció még nem ismerte a közvetlen villamosmérnökképzést, így végzett Seidner is Maschinenbau—Ingenieur-ként. 5. Kandó Kálmán Seidner Mihályhoz írt levelének másolata nyomán (hagyatéki tulajdonban). Tekintve, hogy a szerződés megkötésekor Seidner Mihály már Csehszlovákiában élt. a megállapodás aláírásának sajátos módját választották.. Seidner doktor levélben megküldte a szerződést, majd Kandó igazolta, hogy ilyen és ilyen szövegű szerződést tartalmazó levelet kapott, amelyei egyetért. 6. Ugyanonnan. . Hagyatéki tulajdonban. 8. A kereskedelemügyi miniszter a megvalósítás érdekében 15 millió korona hozzájárulást utalt át a fővárosnak. 9. A Ganz Villamossági Részvénytársaság bizonyítványának másolata nyomán (hagyatéki tulajdonban). Az utolsó tagmondat multidejű állítmánya tkp. előlegezett, hiszen a bizonyítvány kelte egyébként 1920. február 25. 10. „Fontos mérnöki munkáim" című jegyzéke alapján. 11. Seidner Mihály 1961-ben jegyzéket készített addigi publikációiról (jelenleg hagyatéki tulajdonban). A jegyzék megérdemli a teljes közlést, hiszen egyben Seidner— bibliográfia: 1. A Mathematikai és Physikai Társulat 1894-ben megtartott első versenyén az első 100 aranykoronás Eötvös—díjjal jutalmazott megoldásaim megjelentek a Mathematika és Physikai Lapok 1894. III. évfolyamában. — 2. The synchronous converter as voltage Controller. Electrica! Word and Engineering, New York, 1902. V. 3. and V. 10. — 3. Az amerikai vasúti generátor elektromos és mechanikai szerkezete. A Magyar Mérnök és Építész Egyletben 1903. I. 10-én tartott előadás. — 4. Az általános transformátor kör és vektor diagrammja közti kapcsolat. Polytechnikai Szemle 1904. — 5. Az alternátorok különleges tekertudtak — vagy csak ritka kivétellel s olykor mégha akaratuk ellenére is — pusztán csak a béke tudósai maradni. Neki sikerült. És nemcsak a békét, hanem a történelem haladtával a mindenkori haladást is szolgálta. A tudományos élet jelenlegi ütemében és körülményei között alig követhető példa az övé. Méltán érdemli meg, hogy szülőhazája, Nógrád is szorgalommal ápolja emlékét, odaállítva őt a nagy nógrádiak sorába. 228