Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Kovács János–Say István: Száz éve született Seidner Mihály

Kárpátok vízerejének hasznosítására vonatkozó terveket. 1942-ben javaslatot nyújtott be Budapest Elektromos Műveihez egy, a Dunán a főváros fölött létesítendő és majdnem Budapest energiaellátását biztosító vízierőmű létesítésére, illetve ezzel kapcsolatban egy szivattyús tárolómű kiépítésére.

12 Addigi energetikai közléseit és nem is közölt kutatásait legjelentősebb művében, az Energiewirtschaft, eine Studie über kalorische und hydraulische Energieerzeugung című könyvében összegezte. A művet német nyelven 1930-ban a híres Springer műszaki kiadó

í3 jelentette meg Berlin und Wien helymegjelöléssel. Könyvét nagy nemzetközi elismeréssel fogadta az egész szakma. A recenziók hosszú sora egyben nemcsak a könyv értékeinek méltatása, hanem fényt vet a tudós Seidner munkamódszereire és szemléletére is. ,,A szerzőnek az az érdeme, hogy céltudatos vizsgálatokkal olyan felismeréseket hozott napvilágra, amelyek nagy erőművek tervezésénél értékes útmutatásként szolgálhatnak, valamint azt az utat mutatják, amelyen a mindenkori legelőnyösebb megoldás megtalálható. Ezért ennek a könyvnek a tanulmányozása minden ebben a kérdésben érdekelt körnek a legmelegebben ajánlható.''

14 — írja a tekintélyes Elektrotechnik und Maschinenbau. A könyvre még a megjelenés évében reagál a Die Wasservirtschaft, a Die Bautechnik, a Sparwirtschaft és más szaklapok hosszú sora. A Wasserund Wegebau Zeitschrift szerint : „A munka igen magas tudományos szinten készült, és nélkülözhetetlen tanácsadó lehet minden olyan mérnök számára, aki erőművek építésével foglalkozik."

15 A Frankfurter Zeitung műszaki lapja már nemcsak az eredményekről és azok hasznáról beszél, hanem az idáig vezető útról is: „A világos és megfogható ábrázolási mód, a részletkérdések rendszeres tárgyalása, azoknak gyakorlati példák alapján történő magyarázata és a nyert felismerésekből levont egyértelmű végkövetkeztetések kiváló útmutatássá teszik ezt a könyvet azon számos tényező labirintusában, amelyek a modern energiatermelésben a gazdaságossági feltételeket uralják."

16 Az Engineering egyik megállapítása szinte már anekdotikussá vált: „Dr. Seidner Mihály agyában két elv forgott, amikor megírta az Energiewirtschaftot; először, hogy a hydroelektromos energia termelése sohasem állhat meg önmagában; másodszor pedig, hogy a mérnök olyan ember, akinek az a feladata, hogy egy fontért csinálja meg azt, amit mindenki más csak kettőért tud."

17 Ugyanennek a folyóiratnak a másik megállapítása pedig azóta fényesen igazolódott, és valósággá is vált: „...úgy gondoljuk, hogy a lényeges érveléseket és eljárásokat egyetemeink gépészeti szakán igen előnyösen be lehet olvasztani a magasabb évfolyamoknak tartott előadásokba, s az utolsó éveseknek mind az elméleti, mind a gyakorlati felkészítésbe."

18 És elismerő szavakat ír a hazai Pester Lloyd is: „A szakemberek az ebben a mű225