Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Csongrádi Béla: A szabadművelődés korszaka Nógrád megyében

tőművész vezette. 31 nyilvántartott szabadiskolai növendék közül 5 szobrászatot, 26 pedig rajzolást tanult. Valamennyien munkások vagy munkás származásúak voltak, a bánya, a tarjáni és a pálfalvai üveggyár, az acélgyár, a MÁV és egyéb kis üzemek dolgozói. Életkoruk 18—24 év között volt. A szakmai vélemények szerint Petik Piroska, Duba László, Pincsák József, Takács Géza és Vasas Károly munkái árulkodtak kiemelkedő tehetségről.

32 (A megítélés realitását aláhúzza, hogy a nevezettek közül az utóbbi négy ismert alkotóművész: Duba László a televízió díszlettervezője, Pincsák József Pataki József néven ismert festőművész, Takács Géza az Öblösüveggyár iparművésze, Vasas Károly szobrászművész, dr. Münnich Ferencről készített portréja és Bányász Emlékműve Salgótarjánban került felállításra.) Baglyasalján nemcsak a képzőművészeti szabadiskola, hanem az egész szabadművelődési tevékenység jól szervezett volt. Az egyes népművelési évadokra kidolgozott munkatervek elkészítésében részt vett például az MKP, az MNDSZ, a MADISZ helyi csoportja, az úttörőcsapat, az ifjúsági vöröskeresztes csoport és a sportegyesület. A tevékenységi formák között háziipari és főzőtanfolyam, műkedvelő előadás, hangverseny, társadalomtudományi előadássorozat, ének, magyar tánc és nőnevelési tanfolyam szerepelt egyebek között. A költségeket társadalmi úton teremtették elő, államsegélyt nem kértek. „Köszöntöm Baglyasalja község helyi szabadművelődési tanácsát azon alkalomból, hogy talán az első az egész országban, ahol felismerték azt, hogy a szabadművelődési munkásság társadalmi feladat"

33 írta elismerőleg a munkaterv elfogadásakor a megyei szabadművelődési felügyelő. A szabadművelődés kapcsolódását a politikai, gazdasági feladatokhoz a VKM leirata jelzi a három éves tervvel kapcsolatos tennivalók tárgyában: „Minden eszközzel propagálniuk kell a három éves tervet. Vidéki szabadművelődési munkatársainknak a vármegyei tervbizottságok kínálkoznak bekapcsolódásra. Legfontosabb törekvésük megfelelő számú kultúrház, keskenyfilm-, mozgó és népkönyvtár létrehozása legyen. A három éves terv folyamán létesítendő kultúrházak legyenek inkább központi kultúrházak. Itt egy kisebb vidék művelődési munkájának szálai futnak össze. Itt lesz elhelyezve a körzeti könyvtár, amely a vándoréletet adná. Lenne megfelelő színjátszóterem, a színjátszó-énekversenyek számára. Raktár a vándordíszletek számára. Kiállítási helyiségek. Raktár a vándorkiállítás anyagának. Esetleg népfőiskola, illetve internátus. A kultúrház-terveket megvalósítás előtt a szabadművelődési felügyelők feltétlenül terjesszék fel a VKM VIII. főosztályához. Keskenyfilmmozgónak elvben minden községben kellene lennie. Népkönyvtárak esetében az irányadó szempontok: minden községben szükség lenne egy átlag 50 kötetes helyi kézikönyvtárra. Községenként tekintetbe kell venni megfelelő vándoréletet, amely a körzeti központok tulajdonában lenne. 500 lélekszámon alul 25 kötet; 501—1000 lélekszámig 50 kötet; 1001—2000-ig 100 kötet; 2001—5000-ig 250 kötet; 5001—10 000-ig 500 kötet. Egy könyv átlagos árát 10 Ft-al lehet számolni."

34 Arra vonatkozóan nincsenek pontos adataink, hogy e leirat nyo188