Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve 21. (1975)

Zólyomi József: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII–XIX. sz.-i történetéhez

117. A XVm. század közepétől az uradalmi alkalmazottak száma megszaporodott ugyan, de ezek többségükben pásztorok, faragóbéresek, kerülők, vadászok, stb. voltak. A föld művelését, a termények betakarítását továbbra is a jobbágyok és zsellérek végezték, természetesen robotban. 118. NmL IV. 3. Közgy. iratok 1786/384. 119. NmL Közgyűlési jegyzőkönyv 1815/92—315. 120. Kovacsics József: A történeti statisztikai forrásai. Bp. 1957. 20. tábla. 121. NmL IV. 22. Vegyes összeírások 1840. 122. Kovacsics, i.m. 21. tábla és NmL 1828. é,vi regnicoláris összeírás. 123. NmL IV. 22. Vegyes összeírások 1840. 124. Kovacsics, i.m. 21. tábla. 125. 1720: Acsády, i.m. 353. p. 1787: Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. Bp. 1938. 120. p. 1837: Fényes, i.m. II. 206. p. 126. NmL IV. inquisitiones 1737/15. 127. Uo. 1746/51. 128. Uo. 1767/92. 129. Példaként említjük meg, hogy a XVIII. század végéig Csitár és Iliny község Nógrádmarcal filiája volt. (NmL IV. 1. Közgy. iratok 1785/38—43). A XIX. század első felében Iliny már a csitári anyaegyházhoz tartozott. (NmL IV. 3. Közgy. iratok 1834/26.). 130. Vö.: Dajaszászyné Dietz Vilma — Manga János: Nógrádmegyei szabadrajzú hímzések. Magyar népművészet XIX. Bp. 1954. 7—8. p. 131. NmL IV. 3. Közgy .iratok 1795/347. 132. NmL IV. Inquisitiones 1732/37. 133. Uo. 1737/22. 134. NmL IV. 1. Közgy. iratok 1/1715/1—19. 135. Uo. 1711/1—14. 136. UO. 1782/540. 137. NmL Közgyűlési jegyzőkönyv 1815/92—1833. 138. UO. 1815/92—317. 139. UO. 1815/92—426. 140. NmL IV. inquisitiones 13—1778/63. 141. Nem tekinthetjük feladatunknak, hogy tanulmányunkban a megye népét ért károk, betegségek összes formáiról említést tegyünk és részletes elemzés aiá vegyük azoknak hatását a lakosságra. 142. Forrásainkban gyakran találkozunk olyan tűzkárok említésével, hogy a kárt szenvedetteknek csak az maradt meg ami éppen rajtuk volt. (Pl.: Csesztve — 1726. (NmL IV. 22. Kárösszeírások), Alsósztregova — 1758. (NmL TV. 1. Közgy. iratok C. 1758/69.), Alsópetény — 1769. (Uo. X. 1769/16—84.). 143. NmL IV. 3. Közgy. iratok 1/1817/458. 144. UO. 1810/574. 145. UO. 1712/16—2. 146. Wellmann Imre: A parasztság helyzete az úrbérrendezés előtt. Bp. 1955. 11. p. 147. A megye szökött jobbágyairól 1720-ban készült összeírást Fügedl Erik dolgozta fel: Agrár jellegű szlovák település a török alól felszabadult területen. Agrártörténeti Szemle, VIII (1966) 313—331. 1. — Uő: Békéscsaba újratelepítése. (Békési Élet. 1969/1. 56—65. 1. Felhasználta még: Ján Slráczky: stahovanie Slovákov na Dolnu zem v 18. a 19. storoci. Bratislava, 1966. 148. NmL 1771. és 1828. évi összeírások. 149. Fügedl, i.m. (1969) 60. 1. 150. NmL IV. Iquisitiones 1733/56 — 1748/63. 151. NmL IV. 1. Közgy. iratok M. 1785/311. 152. UO. 1/1820/719. 153. NmL Közgyűlési jegyzőkönyv 1815/714—715/92. 154. Petrócl Sándor: Pest megye újjátelepülése 1711—1760. In: Pest megye múltjából. Bp. 1965. 96. 1. 155. Uo. 96—97. 1. 124