Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

Lakóház Külső telek A jobbágy használatában levő telek két részBelső telek re oszlott: külső telekre (szántóföld, rét) és belső telekre, illetve fundusra.** A lakóház és a melléképületek a belső telekre épültek. A belső telek formájáról, beosztásáról pontos leírást közöl Bél Mátyás a XVIII. l század negyvenes éveiből : „ ... a parasztoknak olyan házaik vannak, melynek első részében a család lakik, a középső részében a háziállatokat tartják és ezt az egészet a csűr zárja. Ami ezen túl van, azt kertként művelik, hol kisebb, hol nagyobb szorgalommal és gondossággal."

5 A leírás, mai terminológiát használva, szalag-, esetleg táblatelekre utal. Lelvéltári forrásainkból csak következtethetünk a telek formájára. Erre egyedüli támpontot a telken elhelyezett épületek elrendezési leírásaiból kapunk. Adataink szerint — már a XVIII. század első felében is — a leggyakoribb elrendezési forma az volt, hogy a lakó és gazdasági épületek a belső telek egyik oldalán, soros udvart képezve, egymás tengelyében sorakoztak.

6 Ezek a leírások arra engednek következtetni, hogy a szalagtelek eléggé általános lehetett a megye falvaiban. Megerősítenek ebben azok a XIX. század folyamán készült térképek is, amelyekről a telek formája, a rajta elhelyezett épületek helye pontosan megállapítható.

7 — Forrásaink gyakran említik a szérűskertet és a kertet. A belső telken történő elhelyezkedésükre azonban semilyen támpontot nem adnak Bél Mátyás leírása és a XIX. század közepén készült térképek alapján úgy gondoljuk, pontosan meghatározhatjuk a kertek helyét az osztatlan fundu'son. A szérűskert — ha az nem a falu határában, vagy a község belterületén volt kijelölve — közvetlenül az udvar után következett.

8 Egy 1770. évi végrendeletből tudjuk, hogy a funduson levő szérűskertben pajta is volt.

9 Ennek gyakoriságára a múlt század hatvanas éveiben készült térképek is utalnak. A belső telket a szérűskert után lévő nagykiterjedésű kert zárta le. Forrásaink a kert hasznosítására is szolgáltatnak adatokat. Bohina Pál alsósztregovai jobbágy 1758-ban káposztát, kendert, ba- _ bot, kukoricát vetett kertjébe, amely „Szilva s Külömbféle Gyümölcs fákkal rakva" is megvolt.

10 Bokor községben Jakab János jobbágy-