Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

132. Forrásaink többségében zsúppal fedett lakóházakat említenek. 133. Abelova (1740), Alsosztregova (1758) és Zelene (1759) községek kárbecsléseiben gyakran szerepel a „suppal kötött új épület". (NmL IV. 1. Közgy. iratok 7137/40, 1758/69, 1760/44—72.) 134. NmL IV. 33. Fiscalia 1802/27. 135. NmL IV. 71. Archivum mixtum III. 1825/15. 136. Uo. 1819. 137. Egy videfalvai jobbágy kárbecslésben olvashatjuk 1770-ből: a lakóházat „...múlt ősszel újonnan szarufáztatván, léczeztetvén és zsúpoltatván." (NmL IV. 1. Közgy. iratok B. 1771/56—86.) 138. Watoay Károly fülek-kovácsi uradalmában az 1787-ben felépített pajtához 88 szál lécet a tótoktól, 33 ezer sindelyszöget pedig a kelecsényi cigányoktól vásárolt. (NmL IV. 33. Fiscalia 1796/109.) Egy nagyhalápi vándor cigánykovácstól 1802-ben többek között egy szögfejezőt is lefoglaltak. (Uo. 1802/33.). A nézsai cigányokról megjegyezték, hogy azok szénégetéssel és szögek készítésével foglalkoznak. (Uo. 1786/LXVIII/15.). A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigány kovácsok 1706-ban kiadott limitációja is utal a zsindelyszeg és lécszeg készítésére. (Bodgál Ferenc: A Borsod-Rbauj-Zemplén megyei cigányok fémművessége. Eth. LXXVI (1965/524.) 139. NmL IV. 1. Közgy. iratok O. 1760/44—72.) 140. A Fülek-kovácsi uradalom pajtájára 40.000 zsindelyt vásároltak 1787-ben. (NmL IV. 33. Fiscalia 1796/109.). A pusztaszántói uradalom residentionális házat sinlel fedte 1826-ban. (NmL IV. 71. Archivum mixtum III. 1822/41.). A kallói plébánia ambitusa zsindelyes volt 1829-ben. (Canonica Visitáció 1829. p.II.c.I.§.II. Kalló, r.kat.plénia.) 141. Canonica Visitáció 1829. p.II.c.I.§.l. Kállő, r.kat.plébánia. 142. Krizsány János : Tekéntetes Nemes Nógrád Vármegyében helyeztetett. . . Verőeze Helységeg Históriai Topographico Statistical leírása. (Tudományos Gyűjtemény, 1827. 39.) 143. NmL IV. 71. Archivum mixtum 1848/20. 144. Vilke, 1760. (Közgy. iratok E. 1760/14—72.) 145. NmL IV. 33. Fiscalia 1745/XVIII. 146. UO. 1781/LIII/41 147. UO. 1786/LXVIII/76. 148. NmL IV. 3. Közgy. iratok 1/1820/1484. 149. NmL IV. 33. Fiscalia 1802/27. 150. UO. 1818/49. 151. NmL IV. 1. Közgy. iratok P. 1775/27—93. 152. NmL Liber currentium 1784—1835. 153. Forrásaink gyakran utalnak arra, hogy az építkezések famunkáit molnárok, végezték. Vö: Bakó Ferenc: i.m. (L.: 113. jegyzet) 445. 154. A XVIII. százai első felében háromosztatú lakóházakról tudunk: (A zárójelbe tett évszám az előfordulás évét jelzi.) Pöstény (1967) — NmL IV. 33. Fiscalia 1747, Zagyva (1717) — NmL IV. 1. Közgy. iratok 1717/22, Szirák (1719) — NmL IV. 31. Processus termlnati 1747/905, Kalló (1722) — NmL IV. 22. Kárösszeírások, 1722, Csesztve (1726) — Uo. 1726, Sóshartyón (1730) — NmL IV. 1. Közgyűlési iratok 8/1730/33, Ecseg (1731) — NmL IV. 22. Kárösszeírások, 1731, Marcal (1733) — NmL IV. 1. Közgy. iratok 1735/39, Nőtincs és Felsőtiszovnyik (1735) — NmL IV. 22. Kárösszesírások, 1735, Varsány (1736) — NmL IV. Inquisitiones 1736/95, KotmanLehota (1738) — NmL IV. 1. Közgy. iratok 1738/42, Abelova (1740) — Uo. 1737/40, Losonc (1744) — NmL IV. 33. Fiscalia 1745 (XVIII) Bolyk (1747) — Uo. 1747/XX/23. 155. A községek az alábbiak: Terény (7154) — NmL IV. 33. Fiscalia 1754/XXV/41, Karancsság, Rózsalehota, Felsősztregova (1756) — NmL IV. 33. Fiscalia 1756/XXVII/3, NmL IV. 1. Közgy. iratok L. 1756/67, NmL IV. 33. Fiscalia 1756/XXVH/50, Alsosztregova, Lest (1758) — NmL IV. 1. Közgy. iratok С 1758/69 és B. 1760/12—71, Kisoroszi, Zelene (1759) — Uo. D. 1759/70 és O. 1760/44—72, Vilke (1760) — Uo. E. 1760/14—72, Poltár (1736) — Uo. B. 1764/17—76, Polichna (1768) — Uo. D. 1768/32—81. Losonc-Apátfalva, Mátraszele (1769) — NmL IV. 33. Fiscalia 1769/XXXVII/36, Uo. 1770/XXXVII/28, Videfalva, Salgótarján (1770) — NmL IV. 1. Közgy. iratok B. 1771/56—86, NmL IV. 33. Fiscalia 1770/XXXVIII/32, Jobbágyi (1771) — Uo. 1771/XXXIX/54, Haláp, Nagylibercse (1773) — Uo. 1773/XLI/35, NmL IV. 1. Közgy. iratok P. 1773/3—89, Debercsény (1781) — NmL IV. 33. Fiscalia 1781/LIV/48, Kiskürtös (1785) — Uo. 1785/LXIV/l, Megyer, Bér (1786) — Uo. 1786/LXVI/9, 1786/LXVIII/45, Garáb (1792) — Uo. 1792/26, Szentpéter (1792) — Uo. 1794/17, Romhány (1795) — NmL IV. 3. Közgy. iratok 5/180/220, Alsóbodony (1796) — Uo. 1/796/605. A háromosztatú lakóház gyakori előfordulásának számszerű adatait — a XVIII. században — azért hangsúlyozzuk, mert Bakó Ferenc a szomszédos Heves megyében végzett kutatásai során arra az eredményre jutott, hogy „a XVIII. században területünk lakóházainak jó része egy-, illetve kétsejtű volt, de a XIX. század közepe óta általánossá vált a háromsejtű forma." (Bakó Ferenc: i.m. (L.: 113. jegy67