Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)
Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)
49. Az 1720. évi összeírásban a Zagyva- és az Ipolymenti községeknél gyakran olvashatjuk: „épületfája nincs". Az Ipoly partján fekvő Varbó és Zahora községek lakói, már 1717-ben szigorú rendelkezéseket hoztak a közös határú erdő védelmére. Pl. az épületre fát csak a két község képviselőinek jelenlétében lehetett kivágni. (NmL IV. 31. Processus terminati 1770/1882.) 50. Példaként említjük meg, hogy Vay Ádám alsó-bodonyi földbirtokos 1697-ben a birtokára letelepülőknek díjtalanul biztosított fát a lakóház építéséhez. (NmL IV. 31. Processus terminati 1754/1172.) 51. A lesti jobbágyok tűzkárában gyakran olvashatjuk: „szalatnyai, gyetvai deszkák". (NmL IV. 1. Közgy. iratok B.1760/12—71.). 52. Králik Lukács jobbágy tűzkárában „14 pár Gyetvai hosszú deszk?" szerepel. (NmL IV. 1. Közgy. iratok L.1756/67.) ...-.•: 53. Rocskár György 90 éves tanú vallja 1725-ben: még iffjú Legény koromban a mikor bizonyos Szarufákat vágott volna maga házának épületeire, azok le vágására nem mástul, hanem az Hragyistyaiaktul kért Szabacságot." (NmL IV. 31. Processus terminati 1755/1247.) 54. Az erdőben gazdag Becskén 1760-ban arról panaszkodtak a jobbágyok, hogy a helyi uradalmak egy talpalatnyi szántóföldnek valót sem engednek kiirtani az erdőből. (NmL IV. 31. Processus terminati 1760/1531.) 55. A megye által a „helységekre és azok bíráira kiadott parancsolatok és tilalmak" "'.0. pontjában olvashatjuk: „Fábulvaló Házakat és Udvar Kerítéseket senkinek az Bírák építeni ne engegyenek, külömben mind az építő Gazda, azon felül, az Háza le vágatódik, büntetést fog szenvedni, mind pedig az Bírák meg fognak érette adózni." (NmL IV. 3. Közgy. iratok 1783/393.) 56. A közgyűlés a „Tűz-gyulások eránt" hozott intézkedéseit 17 pontban rögzítette. (NmL IV. 3. Közgy. iratok 1/1802.) 57. Nógrád megyében a cifraszűr és a széles karimájú kalap viselését 1776-ban tiltották meg először. (NmL IV. 7. Közgy. iratok 2/1776/42—94.) Kisújszállás tanácsa 1777-ben, Zala megyében 1824-ben tiltják meg a cifraszűr viselését. (Győrffy István: Néhány adat a régi magyar népviselet ismeretéhez. Néprajzi Értesítő X. (1909) 178. 58. NmL IV. 3. Közgy. jegyzőkönyv 1786/1297. 59. Uo. 1786/2064. 60. Uo. 1786/1093. 61. Uo. D. 1785/993—29. 62. Az erdőövezet déli határát — a XVIII. században — Kösd, Vanyarc, Erdőtarcsa, Jobbágyi falvak jelzik. 63. NmL IV. 22. Kárbecslések 1717. 64. Uo. 1735. 65. Uo. 1730, 1733. 66. NmL IV. 1. Közgy. iratok 1738/42. 67. A lakóháznak „mivel az közeit még bé nem Csináltuk fábul, meg fogjuk mór Téglábul csinálni . . ." (NmL IV. 1. Közgy. iratok 1786/1093.) 68. NmL IV. 71. Archivum mixtum VIII 1836/3. 69. NmL IV. Inquisitiones 1745/19. 70. NmL IV. 71. Archívum mixtum III. 1830/11. 71. NmL IV. 22. Kárösszeírások 1722. 72. NmL IV. 1. Közgy. iratok O. 1760/44—72.) 73. Uo. E. 1760/14—72, és NmL IV. 22. Kárbecslések 1760. 74. Uo. B. 1764/17—76. 75. Uo. A. 1771/32—86. 76. Az erdőövezettől délre eső falvakban értjük (Lásd 62. jegyzet.) 77. NmL IV. 22. Kárösszeírások 1722. 78. Uo. 1735. 79. Uo. 1731. 80. Uo. 1735. 81. 1771-ben Mikulay Péter petői nemes sertésólja „karókból állított fonott" volt. (NmL IV. Inquisitiones 12/1771/146. 82. A budalehotai bírónak 1785-ben „juh kosarát melly összve kötözött Sövenybül volt állíva tövibül ki forgatták." (NmL IV. 33. Fiscalia 1786/LXVII/76.) 83. Darvas Pál sziráki uradalmában a juhokolt vesszővel fonták be az utca felől 1823-ban. (NmL IV. 71.Archivum mixtum III. 1827/11.) "1. Ipolykiskéren (1829) egy vályogból épült pajtának „A külső Falai a mellynek- fa ágakkal be fonva s azok bé tapasztva vannak betsültetett 30 vfr." (NmL uo. 1830/28.) ?••:•• m
