Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)
Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)
összeírásaink szerint egy-egy jobbágy juhállománya 20—30 darab között váltakozott. Az öszszeírásokból azt is megtudhatjuk, hogy falvanként csupán 4—8 jobbágy tartott csak juhot. Így akolt nem építettek minden jobbágy fundusára, egy-egy faluba csupán néhány család udvarán állhatott ez az építmény. 443 •f Disznóól, hidas A sertésnek együttrtartására szolgáló építményt sertésól, hidas, hidasól névvel jelölik forrásaink. A hidasban a hizlalásra fogott, s sertésólban a kijáró sertéseket tartották. A hidas rendeltetésére konkrétan utal Ráday Gedeon levele, amelyet ludányi tiszttartójának küldött 1754-ben: „...az hidasba való hízóknak jól viseltesse gongyát.. ." 444 Cesovai György becskei jobbágy 1770. évi kárbecslésében „Kétt új hizlaló hidas"-ról olvashatunk. 445 A hidas és sertésól, az általunk vizsgált időszak kezdetétől megtalálható a parasztságnál. Építőanyaga a fa volt. Gergely István becskei jobbágy sertésólja „rovás fával volt róva" 1771ben. 446 Mocsáry Károly liptagergei uradalmában egy „talpfákon fa rovatékkas, sindely alatt" lévő fa hidast írtak össze 1836-ban. 447 Egy pető-pusztai nemes portáján „karókból állított, fonott" sertésól volt 1771-ben. 448 A kökényesi uradalom cselédei 1816-ban „ganajból és karóból" építettek maguknak sertésólat a földbirtokos szérűs- ^ kertjében. 449 A hidas és a sertésól mérete háztartásonként változhatott. Kanyó Farkas őrhalmi jobbágynak 1772-ben „Két hidas jó fábul 20 lyukra" volt építve. Testvérének Andrásnak már csak egy „5 lyukra épített hidas óla" volt. A XVIII. század végéig a 3—6 lyukra (rekeszre) osztott hidas volt az általános. A XIX. század elejétől, amikor a makkoltatási lehetőség végleg megszűnt, csak 1—2 rekeszes hidasokat építettek. A sertésól mérete a kijáró sertések számához igazodhatott. A XVIII. század végéig gyakran 8—12 sertés is volt egy-egy jobbágyháztartásban. Ettől kezdve számuk állandóan fogyott. A sertésól méretére, szerkezetére konkrét adatunk nincs. Arra sem utalnak forrásaink, hogy az udvar mely részén voltak a hidasok és sertésólak. _ Kocsiszín A XVIII. század elejétől ismert parasztságunknál ez az építmény. Nevét kotsi szén, szén, szekér, szén, szekérállás, szekér szín, szekér szinke
