Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Molnár Pál: Beszámoló a megyei múzeumi szervezet 1973. évi munkájáról

A három főből álló gazdasági csoport a múzeumi szervezetre háruló költségvetési, felújítási és beruházási feladatokat látja el. Vezetője Kmetty Lajos gazdasági igazgató. A csoport munkatársai Pásztor Barnabásné könyvelő, és a szülési szabadságon lévő Sánta Lászlónét helyettesítő Répás Lajosné. A múzeumi szervezet függetlenített főhivatású dolgozóinak száma 1973. december 31-én 18 fő, a részfoglalkozásúaké 6 fő volt. A Múzeumi és Műemléki Hónap alkalmából — eredményes munkájuk elismeréseképpen — Kmetty Lajos gazdasági igazgató a Szocialista Kultúráért; Vonsik Ilona muzeológus Miniszteri Dicséret kitüntetésben részesült. A Megyei Múzeumi Szervezet szakmai tevékenységének eredményei Gyűjtés, gyűjteménygyarapítás A múzeumi szervezet gyűjteménye, tárgyi anyagainak mennyisége az év folyamán 1645 db egyedi műtárggyal gyarapodott, a gyűjtések, vásárlások és ajándékozások eredményeképpen. A gyarapodás — szemben az országos tendenciával — elsősorban, történeti, néprajz^ képzőművészeti jellegű volt. A múzeumi szervezet gyűjtőmunkáját az év áprilisában nyílt csesztvei Madách Imre állandó kiállítás, a Múzeumi- és Műemléki Hónapban megrendezésre került időszaki, a szécsényi egységünknél 1974-ben, a Palóc Múzeumban 1975-ben, továbbá az új Munkásmozgalmi Múzeumban nyíló új álladó kiállítások tárgyias dokumentációs anyagainak fokozatos megteremtése érdekében folytatta. Az év folyamán rendezett állandó és időszaki kiállítások alkalmából gyűjtött irodalmi, művelődéstörténeti, képzőművészeti, néprajzi és történeti tárgyak egyúttal a gyűjtemények gyarapodását is jelentették. Az 1974-ben, és a később nyíló állandó kiállítások alapját szolgáló gyűjteménygyarapítás is eredményes volt. Kiemelkedő ezek sorából a szécsényi helytörténeti kiállítás fokozatos kialakításában egy történeti értékű codex és több történeti értékű könyv megvásárlása, gyűjteménybe való helyezése, amely helytörténeti szempontokon túl

; országos jelentőségű is. A néprajzban elsősorban a viselet, házbelső, az építkezés és lakáskultúra hagyományos darabjaira, a hímzéssel, kötéssel készített kézimunkák gyűjtésére fordítottuk a figyelmet. Az új- és legújabbkori történeti muzeológia terén az öblösüveggyár, Tűzhelygyár hiányzó termékeinek fokozatos kiegészítésére, az Acélgyár vasöntödéjének és kovácsoló üzemrészének hagyományos szerszámainak, a bejáró munkásság viseleti anyagának az öblösüveggyár mukásművelődését dokumentáló anyagok, továbbá bányászdalok gyűjtésére helyeztük a fő hangsúlyt. A képzőművészeti gyűjteményünket az 1973-ban megrendezett kiállítások legjobb darabjaiból, továbbá egykor a megyében élt festőművészek magánosoknál lévő alkotásaiból gyarapítottuk. Irodalomtörténeti gyűjteményünket Madách Imre alkotásaival — köztük több védett kiadással — s munkásságáról szóló kötetekkel gyarapítottuk. Munkatervünk alapján tovább gyarapítottuk a néprajzi és helytörténeti fotógyűjteményünket. A gyűjtőmunka a fentiek ellenére ezévben sem érte el a kívánt szintet. Ennek legfőbb okát a hálózatfejlesztési, gyűjteményrendezési és közművelődési feladatok rendkívüli időigényességében, és a gyűjtőmunkában nagy konkurenciát jelentő magángyűjtemények elszaporodásában, a műtárgyaknak a megyéből külföldre történő kiajánlások növekedésében kereshetjük. 286