Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Zólyomi József: Nógrád megye népi építkezése a levéltári források alapján (1700–1850)

összegezésként elmondhatjuk, hogy az erdő­övezettől délre fekvő falvakban a jobbágyok­nak is, az északi és középső részeken csak a zselléreknek volt fonott falú lakóháza és mel-, léképülete. Arra nincs adatunk, hogy az épít­mények fonott falát betapasztották volna. A XVIII. század második felétől a sövényből készült lakóházakról nincs tudomásunk. Ez idő­től kezdve fonott falakat forrásainkban csak sertésólaknál, 81 juhkosárnál, 82 juhakolnál, 83 paj­tánál, 85 szegényeknél olykor közfalakként talál­hatjuk meg. 86 Föld Földből épült lakóházakról a XVIII. század első feléből is tudunk a megye területéről. Rad­ványi Ferenc a megye déli részén fekvő Kö­kényes községről megjegyzi: „Az apró kunyhók­hoz úgy hozzá vannak itt szokva, hogy miköz­ben már mások egyre magasabb épületeket ké­szítenek, ezek; egerek módjára üregeket váj­nak a földbe és úgy látszik, a föld színe alatt szeretnek építkezni, valamelyest menti őket az erdőhiány, mert a természet a hegyek alján sík­ságot adott nekik .. ," 87 A földből készült lakó­házakat ebben az időben a megye középső ré­szén is megtalálhatjuk. Az újratelepítés idősza­kában a betelepülők még az erdőben gazdag vi­dékeken is, gyakran földből építettek először házat. 88 Feljegyezték hogy Csór-puszta (1868 óta Cserhátsurányhoz tartozik) földesura Kelemen Gergelyné, amikor a török háborúk után Csór pusztára költözött (akkor még önálló falu volt), ott egy Dósa nevű jobbágyának föld házikójá­ban lakott. 89 Egy felső-bodonyi tanú vallomásá­ból tudjuk, hogy a XVIII. század éjeién az újon­nan betelepülők először föld házakat készítettek maguknak. 90 A Rákóczi szabadságharc idején a felgyújtott Érsekvadkert lakói is föld házakban húzódtak meg. 91 Fentebb már szóltunk arról, hogy a XVIII. szá­zad közepétől elsősorban a fahiány, másodsor­ban a tiltó rendeletek vetettek véget a fa­építkezésnek. Ez időtől kezdve csak elvétve épülhetett lakóház fából a megyében. Az új helyi építőanyag a föld lett. Gyakran olvashat­juk forrásainkban, hogy a lakóházak, istállók, pajták földből verettek voltak. A parasztság la­kóházának többsége véleményünk szerint föld­ből épülhetett. 92 17 HU

Next

/
Oldalképek
Tartalom