Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szabó Béla: Jobbágyfelszabadítás és honvédelem összefüggései Nógrád megyében, 1848–49-ben

ságot is a mozgósítás vezetésére, de sem a jegyzőkönyvből, sem az intézkedésből nem lehet következtetni arra, hogy a veszély nagyságát ismerték volna. Még a szabadcsapatokba jelentkezők összpontosítási helyéről, idejéről, és éppen a tényleges mozgósítással együtt járó szervezési, gazdasági kérdésekről sem született döntés.

8 1849. január 1-én a megyébe még olyan tudósítások és hírek érkeztek, hogy a magyar hadsereg Buda előtt döntő ütközetre készül. Január 6-án pedig már megjelentek a fel-dunai hadsereg visszavonuló alakulatai és január 9-én végleg el is hagyták a megyét. Január 12-én egy század császári dzsidás érkezett Balassagyarmatra, a megyeszékhelyre a lakosság lefegyverzésére és a város megszállására. Ennek ellenére a megyei választmány január végéig Honvédelmi és Forradalmi Választmány néven rendszeresen tartotta üléseit. 1849. január 8-án Horváth Elek E. alispán a császári seregek közeledéséből származó nemzeti aggodalmakat, s a haza vészteljes perceit bús-komolyan festve, „felszólította a közönséget, hogy a jelen körülményekben szükséges" körintézkedésekhez részvétellel járuljon. Január 7-én ismerteti e választmánnyal Görgey tábornok neki tett, azon szóbeli ajánlatát, „miszerint az önkéntes csapatok hadiszolgálatánál nagyobb haszna van az országnak, ha a hadiszerek rendes fegyelemre szorítható kezekbe tétetnek le", felszólította ugyanis Görgey a megyét, hogy az „önkéntesek lovait, fegyvereit, ruha és hadiszerszámait" adják át. Az önkéntesek közül a rendes hadiszolgálatra ajánlkozókat honvédként vette át a hadsereg. Ugyancsak ezen az ülésen ismertette az alispán B. Jeszenák János, Nyitra megyei főispán s kormánybiztos f. év január 5-i jelentését, mely szerint az ellenség Nyitra városát 2000 fegyveressel elfoglalta, s kéri az önkéntes csapatoknak, s a megyei fegyveres erőknek Verebélyre rendelését. Kéri továbbá Debrecen városával — a Gyöngyösön keresztüli közlekedés érdekében Léva, Ipolyság, Vadkert — a postaúton kellő számú lovas felállítását. A megye ezen a választmányi ülésén úgy döntött, hogy „a magyar hadseregnek megyénken keresztül Ipolyság felé való elvonulása mellett a haza jelenlegi elhatározó perceiben az Országos Honvédelmi Bizottmány eddigi rendeletein túl, új fegyveres erőnek összevonása s kimozdítása nem eszközöltethetvén, újabbi kormányrendelet vételéig nemzetőr seregnek mozgóvá tétele felfüggesztetik, a magokat felajánlott önkéntes mozgó csapatok pedig kimozdítás nélkül jelenlegi alakulási állapotban tartandók mindaddig, míg e részben újabb intézkedés, vagy a kötelezett szolgálat igénybevétele bekövetkezendik". Ezért B. Jeszenák János kormánybiztos által kívánt fegyveres erő iránti intézkedés megtételére, azon vidék felé seregével tartó Görgey Arthur teljes hatalmú főtábornok a felszólító levél közlése mellett sürgöny útján megkéretni rendeltetett, s erről egyszersmind megkereső kormánybiztos tudósíttatni határoztatott..." „Főtábornok úr levelében kívánt ruhára felszerelés s hadiszerekre, úgy a magokat rendes hadiszolgálatra felajánló egyénekre nézve elhatároztatott, hogy az álladalmi költségen készült bakkantsok, felszerelések, mindennemű fegyverek, valamint azok is mellyek egyes polgárok által haza védelmére részint már felajánltattak, részint még felajánltatni fognak Fő Tábornok úr rendelkezése alá, általa megbízott őrnagy, Horváth János kezéhez ingyen, a lovak pedig amennyiben azok az önkéntes csapatok használatául polgárok által, a becsértéknek álladalom általi megtérítése feltétele alatt adottak, becsárnak azonnali megfizetése mellett, áltadassanak." Az önkéntes csapatok alakításával megbízott egységekre pedig a toborzás feladata várt. Kimondta a választmány azt is, hogy: „Egyébiránt közállományi 133