Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 20. (1974)

Szvircsek Ferenc: A magyar iparfejlődés hatása a XVIII–XIX. századi Nógrád megye üvegiparának fejlődésére

a cseh-osztrák üvegáruk egyaránt. A Kuchinka-Testvérek — a későbbi Kossuch cég ősei két gyári lerakattál is rendelkeznek Pesten, a Felső-Dunasoron/'

3 Üvegiparunk helyzete a XIX. század második felében Ausztria 1850. október 1-én megszünteti az osztrák örökös tartományok és Magyarország közötti vámhatárokat, melyek 1851. július 1-től teljesen eltűntek. Ez tulajdonképpen az elmaradott magyar gazdaságot a fejlett osztrák gazdasághoz kapcsolta. Ez az állapot csak az 1867-es kiegyezéssel szűnt meg/'

4 A Monarchia területén a cseh és osztrák üvegipar mellett a magyar üveggyártás nem volt versenyképes. A megindult gyártelepítések után a gyárak az első években megállapíthatták, hogy nem a hazai versenytől kell tartamok, hanem a közös vámterület következtében a külföldi versenyt kell leküzdeniük."

1 A kiegyezés utáni kapitalista fejlődésre jellemző a vasútépítés fellendülése is Az első ipari szempontból jelentős vasút 1867-ben épült: Pest—Hatvan—Salgótarján között. Ezt követően építették meg a következő években a vonal további sazkaszait Salgótarján—Losonc—Zólyom és Rutka irányában/'

r> Ez azért vált sürgető feladattá, mert ha a magyar nagyipar kifejlődését hátráltató okokat vizsgáljuk, szembetűnik a közlekedési viszonyok elmaradottsága. Az egykori történetíró panaszolja: „Az állam készítendő iparstatisztika ügyében a hazai gyárosok és cégek megkérdeztetvén üzleteik akadálya felől egyhangúlag első főakadálynak vallották utaink rosszaságát, mert minden pontos és rendszeres kereskedelmet meghiúsít és emellett az árakat 20—30 %-kal magasítja."

47 A megye úthálózata azonban még a XX. század elején is messze elmaradt az ipar és kereskedelem megnövekedett igényei mögött. A korabeli dokumentumokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Magyarországon a kapitalista értelemben vett nagyüzem a XIX. század első felében kis számban létezett csak. Inkább átmeneti formákkal találkozhatunk, amit a szakirodalom manufaktúra névvel jelöl. Ilyen volt pl. a gácsi posztógyár a megyében, amely a magyarországi kapitalista nagyiparnak is előremutató létesítménye volt, hiszen hazánkban az első gőzgép, amit a gyáriparban alkalmaztak, az a 16 lóerős angol gőzgép volt, amelyet 1836-ban állítottak itt üzembe.

48 Magyarországon a szabadversenyes kapitalizmus alakulásának fő iránya az „hogy az 1850-es évek közepétől az ipari kapitalizmus fejlődése szempontjából legfontosabb gazdasági pozíciók az osztrák pénzarisztokrácia kezébe kerültek." Ez a kép megváltozott 1860 után annyiban, hogy „ ... nem az osztrák burzsoázia különféle rétegeinek Magyarországit kolonizáló vállalkozásai, hanem a magyar burzsoázia vállalkozásai a döntőek", tehát a fejlődés, belső erők útján valósult meg. A magyarországi burzsoázia — mint kereskedő burzsoázia — megerősödése az abszolutizmus idejére esik. A nagykereskedő és kereskedő polgárság soraiból ekkor jelenik meg Magyarországon először az ipari nagytőke képviselője" — írja Sándor Vilmos a kornak elismert kutatója. Nógrád megyében, az önkényuralom idején a nehézségek ellenére is úgy látszik, hogy a minőségi fejlődés tovább tartott. Ezt bizonyítja az az 1854-ben, Pozsonyban keltezett leiirat is, amely közli a megyehatósággal, a császári-királyi kereskedelemügyi minisztérium 1853/2539 H.M. rendelete alapján, hogy a londoni ipari kiállítás bírálóbizottsága érmet és diplomát adott Kuchinka Ferenc Katalinvölgyi üveggyárosnak. Hogy ez a ktüntetés eljutott a rendeltetési helyére, arról Vitális István Losonc Ker. cs. kir. községi szolgabíró levele — Nóg106