Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)
Leblanc Zsoltné: Újabb dokumentumok Madách Imre élettörténetéhez
Stark, alias Erős Mihályra vonatkozó adatokat lásd a már említett Harsányt hagyatékban (63—64. fol.); Hellebranth Pál a következőket írja: „Stark Mihály f5—49-ben honvéd hadnagy volt. 1849. május 1-én e ranggal nevezték ki az Annay-féle III. vadászezredhez, mely Erdélyben, Marosvásárhelyt alakult. Kinevezése csak később, a ,,Közlöny" júliusi 16-i számában lett hivatalosan közzétéve, Vadász osztályzat 49 július hóban Szegedre rendelték az Asbóth Lajos alatti tartalék sereghez. Majd augusztus hó elején a Szegedre érkező Dembinszky hadseregéhez került, részt vett a temesvári csatában, s szolgált a déli sereg feloszlásáig." 28. SÜRGETÉS MADÁCH IMRE ÉS HINKÓ JÁNOS ÜGYÉBEN Pozsony, 1850. július 4. A Cs. Klr. II. katonai körzetparancsnokságtól Tisztelt Császári és Királyi Balassagyarmati Elöljáróságnak B. Gyarmath Az itteni 1850. május 5-én kiadott rendelet értelmében megkövetelt magyarázatok a rendőri felügyelet alatt álló egyének, Madách Imre Cseszvéről és Hinkó János Losoncról eddig nem érkeztek be; az azonnali beküldését az emiitett magyarázatoknak a körzeti parancsnokság elvárja. Olvashatatlan aláírás Nm.L., Nmf. 4462/1853. szám (német eredeti) Hinkó János személyére vonatkozóan adatok találhatók a már említett Harsányi-hagyatékban, Hellebranth Pál ny. Heves megyei főjegyző Budapesten 1932. szeptember 18-án kelt levelében a következőket írja: „Hinkó János Losonc város tekintélyes birtokos polgára, hazafias vezérembere, 1849-ben a város polgármestere volt. 1849. március 15-én hazafias ünnepélyt rendezett Losoncon, mely miatt a császári csapatok megszállották a várost. Ekkor érintkezésbe lépett a Losonc felé közelgő Beniczky Lajos őrnagy honvédseregével, s a hires március 24-i rajtaütéskor Beniczky oldalán harcolt az osztrákok ellen. A szabadságharc után elfogták, utóbb kegyelmet kapva, szigorú rendőri felügyelet alá helyezték. A Hadtörténeti Levéltárban őrzik a szabadságharc utáni rendőrségi iratokat, ezek közül az 1853-i Nógrád megyei internáltak nyilvántartásában szerepel Hinkó János is. Ugyancsak 1932 szeptemberében Budapesten kelt aláírás nélküli levél újabb regényes momentumokkal gazdagítja a Hinkóról alkotott képet. Szerinte: „Hinkó János született 1819. Vasberényben. Apja egy odavaló jómódú, anyja Verőczi Katalin. Gyermekük volt: János, József és Katalin. A leány nagyon szép volt és , az ottani osztrák megbízott Korali Frigyes, — aki a környék parancsnoka volt, — akinek nagyon megtetszett Hinkó Katalin. Egy alkalommal magához hívta, magának megszerezte erőszakkal. Hinkó elment Korali Frigyeshez elégtételt venni, kit lakásán megtalálva majdnem agyonvert. De a zajra előjöttek és Hinkót letartóztatták, vagyis elfogták. Majd Bécsbe szállították. Onnan többet nem tért vissza. Ezen a család elszomorodva, János is, kit szintén kerestek, hogy őt is elvigyék. így felkerült Pestre egy ottlévő rokonához. Két évig volt ott. Egy al* kálómmal megismerkedett Madáchcsal, akinek elpanaszolta élete történetét, hogy neki saját házában bujdosóvá kell lennie. Egymással többször találkoztak, és nem egyszer Madách vendége volt. Egy alkalommal hallották, hogy Kossuth titkárját ki akarják végezni, — amit előbb tudtak meg, mint az elitélt. — Hinkóban felébredt a fájdalom; felkereste az elitéltet és álruhában megszöktette, — akit az osztrákok már régen figyeltek és várták az elfogatási parancsot. — Madách vitte el őt. Ott éltek mind a hárman. Majd az egyik alkalmazott jó pén75