Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 19. (1973)

Szabó Béla: Madách Imre közéleti tevékenysége Nógrád megyében

ja, az országgyűlési képviselőválasztás rendezőbizottságának tagja, az építendő utak és a közmunka célszerű felhasználására alakult bizottság tagja, az 1861. február 18-án megtartott törvényszék tagja, a megyei önkormányzat kidolgozására alakult bizottság tagja, és végül, Nógrád megye balassagyarmati választókerületének országgyűlési képviselője. Madách az 1860. december 4-én összehívott úgynevezett magánértekezlettől — az 1861-es országgyűlés bezárásáig, a megyegyűlésnek katonai erővel történő feloszlatásáig — vezető szerepet vállalt. Ez nemcsak az előbbiekben felsorolt tisztségei bizonyítják, hanem a megyegyűlésnek, megyei választmánynak határozatai, döntései is, melyekben lehetetlen nem észrevenni az író, a költő géniuszát. A fiatal eszményhit, melyet „Timonnál" megcsodálhattunk, 1860-ra bölcs, hajthatatlan eszménytudattá keményedett. A negyvenhez közeledő Madách az élettől megedzve nemcsak írói pályája tetőpontjához érkezett, de politikusként is megért és országos rangra emelkedett. Elvhűsége — műveltéségéből fakadó — széles látókörrel párosult, a költő és politikus együtt szólal meg, mely egyéni varázst kölcsönöz politikai tevékenységének is. Nem nélkülözte a legfontosabbat sem, az egyéni bátorságot, az üldöztetés kockázatának vállalását. Nógrád megye hivatalos politikai életének szinte minden területén a legtevékenyebben vállalt részt. Már az 1860. december 14-i magánértekezlet alapelvei, melyek kimondják az elmúlt tizenkét év törvénytelenségét, a jogfolytonosságnak 1848-tól való folytatólagosságát, az 1848-as törvények szelleméhez és betűinek betartásához való legkövetkezetesebb és kínos pontosággal való ügyelést, arra a Madách Imrére utalnak, aki ezeket az elveket később az országgyűlésen is képviselte. Méginkább Madách szelleme és álláspontja érezhető abban az óvásban, melyet a megyegyűlés január 7-én a király által kinevezett főispán beiktatása alkalmával jegyzőkönyvbe is iktatott. „Midőn e megye közönsége nyolc százados önkormányzati jogaiba magát visszahelyezi, s elidegeníthetetlen jogainak gyakorlatát számos törvények, s különösen az 1848-i törvény alapján évtizedet haladó alkotmányellenes országlás által nem törve, de törvényes és alkotmányos küzdelmei öntudatába átveszi, erkölcsi kötelességének tartja kijelölni azon ösvényt, melyen ezentúl nemcsak haladni akar, de az alkotmányadta hatalmának egész súlyát mérlegbe vetve megvédeni legszebb és legszentebb kötelességének ismeri."

7

'

2 Ezen óvásban nemcsak az 1860. évi októberi diplomát, de minden olyan intézkedést, mely ennek alapján született (többek között a főispáni kinevezés is), törvény- és alkotmányellenesnek nyilvánított a megye. A leghatározottabban kimondták azt is, hogy a 48-as törvényekhez minden tekintetben ragaszkodnak, ezzekkel ellenkező törvényeket élnem ismernek, kancelláriát, helytartótanácsot, mint törvény-ellenest nem ismerik el, nem járulnak hozzá az országgyűlési megajánlásig közadóhoz, és újoncállításhoz, a politikai okokból fogságba ítéltek azonnali szabadlábra helyezését követelik, stb ... E forradalmi követeléseket tartalmazó megyei felirat országosan is jelentőssé vált azáltal a Madách által tett kiegészítéssel, mely a sajtószabadságot és a szabadelvű alkotmányt a társországok számára is követelte. 105