Nógrád Megyei Múzeumok Közleményei 18. (1972)

Leblanc Zsoltné: Hagyományápolás Nógrád megyében: Mikszáth-hagyományok

nak „A szlovák nép ábrázolása Mikszáth műveiben" című tanulmánya. A „Nógrád" című napilap is bekapcsolódott a hagyományápolás nemes munkájába. 1971. december utolsó napjaitól folytatásban közölte Mikszáth Kálmán: „Kísértet Lublón" című regényét, majd 1972. III. 22től Sugár István, egri tudományos kutató tollából „A különös házasság igaz históriája" című munkát. Az 1972. január 21-i számtól — (14 részben) — közölte Csukly László tanártól a „Mikszáth Kálmán életé"-t bemutató sorozatot. A „születésnapon", január 16-án jubileumi emlékszámként jelent meg a napilap. Sok szép, hasznos ismerettel gazdagította olvasóit Lakos György a „Mikszáth-emlékek nyomában" című többrészes beszámolója. A Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat és a Balassi Bálint Megyei Könyvtár „Jubileumi Kiadvány"-t jelentetett meg Mikszáth Kálmán születésének 125. évfordulója tiszteletére, mely gazdag könyvtári bibliográfiát népszerűsít széles körben, valamint beszámol a „Mikszáth-regények filmen" sikeres kezdeményezésről. Ezenkívül a moziüzemi vállalat „jubileumi filmelőadások" rendezésével vette ki részét a megyei ünnepségsorozatból, s adózott a nagy író emlékének. Felújításra kerültek: a Különös házasság, a Szent Péter esernyője, A Noszty fiú esete Tóth Marival és A beszélő köntös című Mikszáth-regényekből készült) filmek. Az előadások statisztikai adatai: előadásszám: 45, nézőszám: 8313, kihasználtság: 63,8%, 1 ea. eső néző: 186. A Megyei Honismereti Kör, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium irodalmi szakköre, (ahol ünnepi Mik72 száth-ülés volt „külső" előadóval, Dr. Margócsy József, a nyíregyházi Tanárképző Főiskola tanszékvezetője), a salgótarjáni Mártírok úti Általános Iskola, (ahol koszorúzási ünnepség volt), a rétsági gimnázium (ahol irodalmi emlékülés volt a járási magyar szakos tanárainak, könyvtárosainak bevonásával), és még a megye sok-sok általános és középiskolájának diáksága emlékezett körülményeinek megfelelően a megye „nagy fiára". — Ennek öszszeállítása külön téma lehetne. A maguk keretei között a legifjabbak, a megyei úttörők is megemlékeztek az évfordulóról. Külön kiemelkedő az a kilenc Mikszáth Kálmán nevét viselő úttörőcsapat (a legendi, a horpácsi, becskei, cserháthalápi, berceli, benczúrfalvi, mihálygergei, szécsényi és balassagyarmati Petőfi Sándor Általános Iskolában működő úttörőcsapat), amely névadójához méltón kívánt szerepelni. 1847—1910—1972. E három dátum s az áttekintés alapján már csak egyetlen kérdésre szeretnék választ adni. Az anyaggyűjtés során sokfelé jártam, sok embert megkérdeztem, s a kapott válaszok, tapasztalatok alapján adott a kérdés: Mindent megtettünk-e (a megye s a Mikszáthhoz bármilyen formában kapcsolódó intézmények, helységek) a Mikszáth-hagyományápolás terén ? Sajnos nem lehet egyértelműen igennel válaszolni. Az évfordulók valóban mindig és mindenütt bizonyos fellendülést adtak, de a „szint" nem nevezhető egyformának. Miért? — Erre nem lehet röviden és egyértelműen válaszolni. Talán nem is feledékenység, csupán a mindennapi élet ezer apró gondja homályosítja el időnként nemzeti értékeink, haladó hagyományaink megbecsülésének szükségességét. Az 1972-es év viszont nemcsak az